FELSŐVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SUKORÓI TAGISKOLÁJÁNAK HÁZIRENDJE

Tartalomjegyzék
I. Bevezetés 3
II. A tanulók jogai 3
II.1. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje 3
II.2. A tanulói jogok gyakorlásának módjai 4
II.3. A Diákönkormányzat 6
II.4. A tanulók nagyobb közösségének meghatározása 6
II.5. A tanulók, a szülők tájékoztatása 6
II.6. A tanulók, szülők véleménynyilvánításának rendje, formái 7
II.7. A szociális támogatások megállapítása, a tankönyvtámogatás elvei, az
elosztás rendje 7
II.8. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése 7
II.9. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei 8
III. A tanulók kötelességei 9
IV. A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének rendje, formái 10
V. Iskolai munkarend 15
V.1. A tanév munkarendje 15
V.2. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendje 17
V.3. A tanulók késéséről és hiányzásáról szóló rendelkezések 19
V.4. Tanítási órák közötti szünetek rendje 20
VI. Az iskolának és az iskola területéhez tartozó helyiségek használatának
a rendje 20
VII. Védő – óvó (betartandó) előírások 21
VIII. A házirenddel kapcsolatos szabályok 22
VIII.1. A házirend módosításának szabályai 22
VIII.2. A házirend nyilvánosságra hozatala 23
VIII.3. Záró rendelkezések 24

I. BEVEZETŐ
A házirend biztosítja az iskolánk és tagiskolánk közösségi életének szervezettségét, a
pedagógiai programban foglalt célok megvalósítását, fogalmazza meg a működőképesség
feltételeit annak érdekében, hogy a tanulók képességeiknek megfelelően tanulhassanak és
tanuljanak. Célja tehát, hogy biztosítsa az iskola diákjai és pedagógusai eredményes és
zavartalan munkájának feltételeit, ezért betartása kötelező az Iskolaközösség tagjai számára.
A házirend kialakításában, aktuális módosításában és betartásának ellenőrzésében a
diákok képviselői a nevelőtestülettel közösen vesznek részt, a Szülői Szervezet véleményét,
észrevételeit figyelembe véve.
A házirend
– személyi hatálya az iskolával jogviszonyban álló tanulóra, a pedagógusra, az
intézmény más alkalmazottaira és a szülőre terjed ki, aki a gyermek törvényes
képviselőjeként gyakorol jogokat, illetve teljesít kötelezettségeket
– területi hatálya az iskola területére, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli
rendezvényekre (osztálykirándulás, színház-, múzeumlátogatás, stb.) terjed ki.

II. A TANULÓK JOGAI
II.1. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje
A tanuló az iskolával jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján
keletkezik.
– tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre nappali képzésben, illetve indokolt
esetben magántanulóként. Felvételt nyer minden gyermek az iskolánk körzetéből és
korlátozott számban azok a körzeten kívüliek, akiknek vonzó a pedagógiai
programunk. Nekik írásbeli kérelmet kell benyújtani az iskola igazgatójához, aki a
beiratkozás után két héttel dönt a felvételről. Erről a szülőket írásban értesítjük. A
körzeten kívüliek közül előnyt élveznek: a közoktatási törvény által meghatározott, és
a már iskolánkba járó tanulók testvérei. A többiek egyenlő eséllyel indulnak a felvételi
kérelmek elbírálásakor, melyről sorsolással döntünk.
– Az elsős tanulók osztályba és csoportba sorolásáról a szülői kérések figyelembevétele
alapján az igazgató dönt.
– Felsőbb évfolyamokra történő tanulói felvételnél – az egyedi körülmények
mérlegelése alapján, az illetékes osztályfőnök véleményének kikérésével az igazgató
dönt.
A tanulói jogviszony megszűnése a Ktv. 75 § eljárásrendje alapján történik.
4
II.2. A tanulói jogok gyakorlásának módjai
A tanuló a közösség aktív, azt formálni képes tagja, ezért a tanulói jogviszonyon alapuló a
Ktv. 10-11.§-ában felsorolt jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolhatja, az első osztályba
lépő tanuló az első tanítási év megkezdésétől. A tanulónak joga van:
– Megismerni az iskola pedagógiai programját.
– Az iskola pedagógiai programja alapján a következő módon választani a nem kötelező
tantárgyait:
– az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök
közreműködésével értesíti a szülőket és a tanulókat a következő
tanévben a helyi tanterv szerint választható tantárgyakról,
– a szülő minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással
kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek, amely egy tanévre szól
– az iskolába újonnan beiratkozó tanuló szülője a beiratkozáskor írásban
adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának.
– Tanulmányi munkájához a tanítási órán kívül is kaphasson segítséget, ezért részt
vehet napközi otthoni, tanulószobai és egyéb nem tanórai (pl. a művészeti iskola által
biztosított) foglalkozásokon az ott elfogadott viselkedési és egyéb normák szerint.
– Igénybe veheti, és a védő – óvó előírások (baleset-megelőzés, tűzvédelem)
betartásával rendeltetésszerűen használhatja az iskola könyvtárát, más kulturális
szolgáltatásait, sportfelszereléseit, létesítményeit. A tanulók szervezetten
használhatják az iskola sportudvarát, ha az itt folyó szakmai munkát, a napközi
délutáni foglalkozásait nem zavarják.
– A könyvtárat a tanulók nyitvatartási időben látogathatják. A beiratkozás és a
szolgáltatások igénybevétele díjtalan.
a könyvtárhasználat módjai:
– Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: kézikönyvtári
állomány, folyóiratok, AV anyagok.
– A könyvtárból egy-egy alkalommal 2 könyvet lehet kölcsönözni. A kölcsönzési
idő 4 hét, ami kérésre meghosszabbítható. A tanév végén a könyveket vissza kell
hozni.
– Az erősen megrongált vagy elveszett könyv árát meg kell téríteni.
– A könyvtár nyitva tartása az iskola tanítási rendjéhez igazodik.
– Iskolánk tanulói részt vehetnek
– az iskolai szakkör(ök) munkájában, melyeket a tanulók érdeklődésétől függően
5
az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a munkaközösségvezetők
javaslata alapján indítunk. A szakkörbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás
szükséges. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet
a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában.
– az énekkar munkájában. Az énekkarba való belépés a kórusvezető javaslatára történik.
Az énekkarból való kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával a kórusvezetőtől
kérheti.
– a diáksportkör által szervezet sportköri foglalkozásokon, versenyeken
– az iskola által szervezett tanfolyamokon, melyeket az iskola a tanulók érdeklődése,
valamint a szükséges tárgyi és személyi feltételek megléte esetén indít. A részvételt
a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként
előre térítési díj fizetendő
– a nevelőmunka céljából évente legalább egy alkalommal szervezett osztálykiránduláson,
illetve egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását segítő múzeumlátogatáson,
művészeti előadáson. Ha a program költségekkel jár, a tanulók részvétele
önkéntes, a felmerülő költséget a szülők fedezik
– különböző szabadidős programokon, iskola által szervezett rendezvényeken, pályázatokon,
tanulmányi-kulturális és sportrendezvényeken, feladatot vállalhat egyéb
közösségi programok összeállításában, lebonyolításában (pl. suli disco, játszóház,
farsang, stb.)
– Élhet mindazokkal a jog- és hatáskörökkel, amelyek választott tisztségéből, felelősi
megbízatásából fakadnak.
– Joga van megismerni az őt érintő jogszabályokat, melyek ismertetése és értelmezése
az osztályfőnök és a Diákönkormányzat feladata.
– A tantárgyi, tanévi, részleges vagy teljes felmentéseket a szülő írásban kérheti az
iskola igazgatójától, aki a szakértői vélemény vagy a család (tanuló) életében
bekövetkezett változás mérlegelésével, a tanuló érdekének figyelembevételével dönt.
– Családi, anyagi helyzetétől függően kérelemmel fordulhat az iskola vezetőjéhez, hogy
ingyenes, tartós tankönyvcsomagban részesüljön. A kérelmet az intézmény vezetője
bírálja el a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérésével.
– Alanyi jogon – ingyenes tankönyvre jogosult: a 2001. évi XXXVII. Tv. 8 § (4)
alapján. További kedvezményként könyvtári könyvekre jogosult elsősorban az a
tanuló, akinél a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a bruttó minimálbér
másfélszeresét.
– Az alanyi jogon felül adható kedvezmények elbírálása – a rendelkezésre álló ismeretek
birtokában – az osztályfőnök ajánlása alapján történik.
– Írásbeli témazáró időpontját előre tudnia a lelkiismeretes felkészülés miatt.
6
– A témazárót a szülő fogadóórán megtekintheti a szaktanárnál.
– Szóbeli és írásbeli munkájának értékeléséről tájékoztatást kapjon.
– Szakértői és rehabilitációs vizsgálatra, illetve nevelési tanácsadásra, pszichológiai
vizsgálatra a szülővel való egyeztetés után kerülhet sor.
– A sajátos nevelési igényű tanulási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői vélemény
alapján – a szülő írásbeli kérésére – az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból,
tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól.
– Osztályozó vizsgát kell tennie ha:
– az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
– az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi
követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,
– egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott,
– magántanuló volt,
– ha a tanuló mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja.
Javítóvizsgát tehet, ha 4-8. évfolyamon egy, vagy két tantárgyból szerez elégtelen
minősítést.
– A szakmai munkaközösségek által meghatározott taneszközökről a szülők szülői
értekezlet keretén belül tájékoztatást kapnak.
– Hit és vallásoktatásban vehet részt a felekezet szervezésében az iskola épületében.
II. 3. A diákönkormányzat
A tanulók érdekképviseleti szerve a Diákönkormányzat. A DÖK tevékenységét az
osztályokban megválasztott 2-2 képviselőből álló vezetőség irányítja, munkáját az iskola
igazgatója által megbízott pedagógus segíti, egyben ő látja el a képviselete is.
Az iskolai DÖK sajátszervezeti és működési rendje szerint működik, joga van a diákokat
képviselni minden olyan kérdésben, ami a tanulókat érinti. Minden kérdésben, ami a tanulók
nagyobb közösségét érinti, ki kell kérni a DÖK véleményét. A DÖK legalább havonta ülést
tart.
Diákjaink részt vehetnek a diákközgyűlésen, amit az iskolánkban évente legalább egy
alkalommal a diákönkormányzat szervez meg. A diákközgyűlésen a DÖK munkáját segítő
pedagógus és DÖK elnöke beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a
tanulói jogok érvényesüléséről az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, a
házirendben meghatározottak végrehajtásáról, és egyéb a tanulókat érintő kérdésekről.
II. 4. A tanulók nagyobb közösségének meghatározása
Az iskolában a diákság önkormányzatát megillető kollektív jogok, a Szülői Munkaközösség
és a DÖK véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb csoportjának, illetve
közösségének a mindenkori tanulólétszám 1/3-át meghaladó közösség minősül.
II. 5. A tanulók, szülők tájékoztatása
7
– A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális
tudnivalókról az iskola igazgatója az iskolagyűlésen tanévenként legalább egy
alkalommal, a DÖK munkáját segítő pedagógus a DÖK vezetőségi ülésein
folyamatosan tájékoztatja. Az osztályfőnök és az osztály képviselője folyamatosan
tájékoztatják az osztály tanulóit az aktuális tudnivalókról.
– A szülőket az iskola életének egészéről, az iskolai munkatervről, az aktuális
feladatokról az iskola igazgatója a Szülői Munkaközösség ülésein, az osztályfőnök a
szülő értekezleten tájékoztatja.
– A tanulót és szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a pedagógusok szóban és
a tájékoztató füzeten, vagy ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják.
II. 6. A tanulók, a szülők véleménynyilvánításának rendje, formái
– A tanulók a jogszabályokban biztosított jogaik érvényesítése érdekében az iskola
vezetéséhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez vagy a diákönkormányzathoz
fordulhatnak. Az iskola életét érintő kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban
vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik, melyekre 30
napon belül kell érdemi választ kapniuk. A véleménynyilvánítás megfelelő
hangnemben, egymás emberi méltóságának tiszteletben tartásával történjen.
– A szülők szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján
fordulhatnak kérdéseikkel, javaslataikkal, véleményükkel az iskola vezetéséhez, az
adott ügyben érintett tanuló(k) osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez és a
diákönkormányzathoz.
II. 7. A szociális támogatások megállapítása, a tankönyvtámogatás elvei, az elosztás
rendje:
A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az
iskola jogosult – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének
kikérése után az iskola igazgatója dönt.
Tanulói tankönyvtámogatás
A tankönyvvásárláshoz biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről
évente a tantestület dönt a Tankönyv-támogatási szabályzatnak megfelelően. Amennyiben
az állami támogatáson felül az Önkormányzat saját hatáskörben is biztosít támogatást, az
összeg elosztásánál előnyt élvez az a tanuló:
– akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli
– akit az egyik szülő egyedül nevel
– akinél az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az Önkormányzat által előírt értéket
– akinek magatartása és tanulmányi munkája megfelelő
– aki állami gondozott.
II. 8. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése
– Az iskolában a térítési díj ellenében folyó oktatási tevékenységeket az iskolai helyi
pedagógiai programja alapján, tanévenként az iskolai munkatervben kell
8
meghatározni.
– A Közoktatási törvény előírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított
szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az
esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt ki
kell kérnie a nevelőtestület és a szülői szervezet véleményét.
– A térítési díjakat félévente kell az iskola pénztárosánál befizetni. Indokolt esetben a
befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni. Részletfizetési
kedvezményt a szülő kérésére, egyéni elbírálás alapján az intézmény vezetője adhat.
– Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről postai úton, vagy a szülőnek
személyesen történő kifizetéssel az iskola igazgatója gondoskodik, ha a tanuló tanulói
jogviszonya megszűnik, illetve ha tartósan hiányzik és a térítési díjas foglalkozáson
nem tud részt venni.
– Az étkezési térítési díjakat havonta előre személyesen kell befizetni, vagy névvel
ellátott lezárt borítékban beküldeni az iskola által előre jelzett időpontban.
Pótbefizetésre az ebédbefizetés hetében van lehetőség. Az élelmezési szabályzat
tartalmazza a befizetéssel kapcsolatos rendelkezéseket.
– Hiányzás esetén az étkezést telefonon, vagy személyesen le kell mondani az
élelmezésvezetőnél. Utólagos lemondás nem lehetséges.
– Az iskola az igénybe nem vett és 2 nappal előre lemondott étkezésre befizetett díjat
túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülő
részére postai úton visszajuttatja.
II. 9. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei
– A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra az előző tanév végén lehet
jelentkezni. Az ehhez szükséges bejelentőlapot május 15-ig kell leadni az
osztályfőnöknek. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is
lehetséges.
– A napközi otthonba, illetve a tanulószobára minden jelentkező tanuló felvételt nyer,
amíg a csoport összlétszáma el nem éri a Közoktatási törvényben meghatározott felső
határt.
– Ha a jelentkező tanulók létszáma meghaladja a törvényileg előírt létszám felső határát,
a felvételről az iskola igazgatója a dönt.
– A felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,
akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott
akiknek mindkét szülője dolgozik
akik állami gondozottak
9
akik rosszabb szociális körülmények között élnek
akiknek tanulmányi szempontból indokolt.
A tanítási szünetekben, a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport
üzemel a fenntartó által kijelölt általános iskolában.

III. A TANULÓK KÖTELESSÉGEI
Minden tanuló az iskolai közösség tagja. Ktv. 12 §-ban felsorolt kötelességeit a beíratás
napjától kezdve gyakorolja, első osztályba lépő tanuló az első tanítási év megkezdésétől. Ezen
kötelességekből fakadóan:
– Választott tisztségét, vállalt megbízatását igyekezzen lelkiismeretesen teljesíteni!
– Egyénileg felelős a tantermek, a folyosók, a tornaterem, az iskolaudvar és az iskola
környezetének tisztaságáért, az iskola felszereléséért, a közös és a személyi tulajdon
megőrzéséért, védelméért
– Minden iskolahasználó kötelessége, hogy a munka-, tűzvédelmi, baleset megelőzési
szabályokat megismerje és betartsa! A megismertetésükért felelős az osztályfőnök és
szaktanár, melyet a naplóba köteles bejegyezni.
– Az előírásoknak megfelelően kezelje és óvja az intézmény felszerelését, védje a
közösség vagyonát. Takarékoskodjon (villanyáram, víz, stb.)
– A szándékosan okozott kárt meg kell téríteni! A gondatlan károkozást alapos
mérlegelés után a Kt. 77 § (2/a) alapján a mindenkori minimálbér 50 %-áig kell
téríteni. A károkozásról az osztályfőnök jegyzőkönyvet vesz fel, mely alapján az
iskola a szülőt írásban értesíti a döntésről.
– A normatív kedvezményre jogosultaknak az ingyen kapott, vagy könyvtári
tankönyveket tanév végén vissza kell adni az intézménynek. Lehetőség van a
tankönyv megvásárlására is, melynek összege az eredeti ár 50 %-a.
– A tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelességek gyakorlásához, tejesítéséhez
nem szükséges tárgya iskolába történő behozatalát a Házirend tiltja.
– A gyermekfelelősök utasításait, kéréseit köteles figyelembe venni, és azok szerint
cselekedni.
– Az iskola tanárai, dolgozói és tanulótársai emberi méltóságát és jogait tartsa
tiszteletben, ezért jogellenes a mások bántalmazása, megalázása, egészségének
veszélyeztetése, s így e cselekedet már első esetben is súlyos büntetéssel büntethető,
vagy fegyelmi eljárás kezdeményezhető.
– Társai és tanárai törvényileg garantált személyiségi jogainak védelmében, külön
engedély nélkül az iskola területén mobiltelefonnal képeket, illetve hangfelvételeket
10
nem készíthet, fényképezőgéppel, kamerával az érintettek tudta és írásbeli engedélye
nélkül felvételeket, filmet nem rögzíthet.
A tanuló legfontosabb munkája a tanulás. Ebből fakadó kötelességei:
– A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli
foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein.
– Felkészülten jelenjen meg minden tanítási órán, ismétlődő házi feladat hiány vagy
felszerelés hiány esetén az igazgató magához kéretheti a szülőt, hogy megtudakolja a
mulasztás okát, mert a nevelési egység megtörése a nevelés eredményét tönkre teszi.
– Minden tanítási órára köteles elhozni a tanuláshoz szükséges taneszközeiket,
tájékoztató füzetét. A tájékoztató füzet hivatalos irat, ennek rongálása tilos, az ide
történő bejegyzéseket másnapra a szülővel vagy gondviselővel aláíratva kell
bemutatni. Az iskola bármilyen írásos üzenetének láttamozása a szülők kötelessége.
Az ellenőrzés gyakori, illetve huzamosabb hiánya esetén az igazgató magához
kéretheti a szülőt, hogy felhívja a figyelmüket mulasztásukra az együttműködés
érdekében. A tájékoztató füzet elvesztését haladéktalanul jelenteni kell az
osztályfőnöknek.
– A kötelező és a választott tanórákon és foglalkozásokon, fegyelmezetten dolgozzon,
tiszteletben tartva társaik tanuláshoz való jogát, egyikük sem zavarhatja az órát.
– Német nemzetiségi osztályok tanulóinak a nemzetiségi táncórákon való megjelenés
kötelező érvényű.
– Mulasztását a következő órára pótolni kell, hosszabb hiányzás esetén a tanár által
megadott időpontig.
– Kultúrált, udvarias, segítőkész magatartással tartsa be a társadalmi együttélés
szabályait, viselkedjen méltóan iskolánk hírnevéhez.

IV. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, FEGYELMEZÉSÉNEK RENDJE,
FORMÁI
A tanulók jutalmazása
Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít vagy folyamatosan jó tanulmányi
eredményt ér el, közösségi munkát végez, versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon vesz részt,
megbízást kiemelkedően teljesít, hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez, jutalomban
részesül. A jutalmazás formái:
Iskolánkban tanév közben a következő dicséretekben részesülnek tanulóink:
– szaktanári dicséret
– napközis nevelői dicséret
11
– osztályfőnöki dicséret
– igazgatói dicséret
– DÖK dicséret
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző gyermekek a
tanév végén kaphatnak:
– oklevelet
– könyvjutalmat
– közösség előtti dicséretet
– nevelőtestületi dicséretet
– DÖK dicséretet
Az okleveleket és könyvjutalmakat ünnepélyes formában az iskola közössége előtt vehetik át
legjobbjaink.
A 8. osztályt végzett tanulóink teljesítményének elismeréseként nevelőtestületi kitüntetést
adományozunk (oklevél + tárgyjutalom + a legjobb tanuló neve maradandó formában
felkerül az iskola falára)
A DÖK elismerő oklevelét kapja az a végzős, aki éveken keresztül kiemelkedett közösségi
munkájával.
A tanulók fegyelmezése
Fegyelmező intézkedésre kerül sor a következő esetekben:
Hanyagság:
– hiányos és rendetlen munka
– a felszerelés gyakori hiányossága, házi feladat hiánya
– a tájékoztató füzet megrongálása, firkálása. Elvesztése
Fegyelmezetlen magatartás, illetlen és trágár kifejezések használata, valótlan dolgok állítása:
– órák alatti fegyelmezetlenség (beszélgetés, mással valófoglalkozás, tiszteletlen
megnyilvánulás, önhibából történő késés)
– egyéb iskolai foglalkozáson megnyilvánuló rendbontó viselkedés
– iskolai ünnepségeken rendzavaró viselkedés, mások figyelmének elvonása
– órák közti szünetekben tanúsított fegyelmezetlen magatartás (ügyeletesekkel szembeni
engedetlenség, a helytelen közlekedés (rohangálás) a mások testi épségének a
veszélyeztetése, engedély nélküli tanteremben tartózkodás
– a közösség érdekeit sértő magatartás
– ismételt késés
– a házirend megszegése
– gondatlanul vagy szándékosan okozott kár
– más tulajdonának elsajátítása
– az osztálynapló megrongálása, megsemmisítése
Igazolatlan mulasztás.
12
A fegyelmező intézkedések módjai:
Az iskolai fegyelmező intézkedések kiszabásánál a fokozatosság leve érvényesül, melytől
indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A fegyelmező intézkedések a
magatartás jegyekben tükröződnek – illetve a nem kötelező közösségi programok eltiltásával
járhatnak.
Az a tanuló, aki kötelességét, a házirendben foglaltakat megszegi, igazolatlanul mulaszt,
tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, a következő írásos büntetési fokozatokban
részesülhet:
– bejegyzés a magatartásfüzetbe (5 beírás jelent egy-egy fegyelmező fokozatot)
– szaktanári figyelmeztetés: szóbeli, írásbeli
– osztályfőnöki figyelmeztetés: szóbeli, írásbeli
– osztályfőnöki intő: írásbeli
– igazgatói figyelmeztetés: írásbeli
– igazgatói intő: írásbeli
Az írásos fokozatokat a tanuló tájékoztató füzetén kívül az osztálynaplóba is be kell írni.
Annak a tanulónak az esetében, akinek osztályfőnöki megrovása van, az osztályfőnök
mérlegelheti annak lehetőségét, hogy nem vehet részt, az osztályközösséget megmozgató
rendezvényeken, iskolai szervezésű táborokban.
Fegyelmi eljárás célja:
A fegyelmi eljárás célja egyrészt az, hogy az iskola feladataihoz szükséges rend fenntartása
érdekében a tantestület hatásköre és illetékessége keretei között jogszabályok alapján
kivizsgálja azokat az eseteket, ahol alapos gyanú szerint a diákok vétkesen és súlyosan
megszegték kötelezettségüket, és ha a gyanú bizonyítást nyert, indokolt esetben a fegyelmi
eljárást le kell folytatni.
Vétkes és súlyos kötelességszegés: a fegyelmi jogkör gyakorlója, a tantestület döntése
alapján pl.
– mások személyiségi jogának súlyos megsértése, megalázása
– szándékos károkozás
– súlyos testi sértés
– cigaretta, drog, alkohol használata és terjesztése
– az iskolai munka ellehetetlenítése
– lopás
11/1994. MKM rendelet 32 § (1) Az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat
közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az iskolában az iskolai szülői szervezet
(közösség) és az iskolai diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás
lefolytatását megelőző egyeztető eljárást.
Az egyeztető eljárás célja: a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása,
értékelése, az értékelés alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása
a sérelem orvoslása érdekében.
13
Egyeztető eljárás feltétele, ha azzal:
– a sértett, (kiskorú sértett esetén a szülő)
– a kötelességszegő, (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért.
Ki lehet a sértett:
– tanuló (verekedés, lopás, megalázás..)
– tanár (személyiségi jogai sérülnek)
– más személy (házirend alapján sértetté vált)
– intézmény (károkozás, működési szabályok megszegése – hiányzás, dohányzás,
lopás..)
Egyeztető eljárás menete:
– a sértett hozzájárulásával a kötelességszegő tájékoztatása a fegyelmi eljárás
megindításáról szóló levél útján
– öt tanítási napon belül kérheti a kötelezettségszegő
– legfeljebb 15 napon belül egyezség vagy fegyelmi indul
– mediátor is bevonható
Az egyeztető eljárás résztvevői:
– szülő szervezet
– DÜK
– Tanár
– Sértett
– Vétkes
– Mediátor (nem kötelező)
– Szakértő, szükség esetén
– Szülő
Megállapodás:
– ha megállapodás született, a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni
– ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett nem kéri az eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást
meg kell szüntetni
– ha a felek a megállapodásban kikötik, a megállapodást az osztályközösségben, illetve
a nagyobb közösségben meg lehet vitatni.
Ha nincs megállapodás, akkor fegyelmi tárgyalást kell lefolytatni.
Ha az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által
megbízott személy vezeti.
A fegyelmi tárgyalás menete:
1. A tárgyalás elején a tanulót figyelmeztetni kell a jogaira.
2. Ismertetni kell a diák terhére rótt kötelességszegést.
14
3. Be kell mutatni a rendelkezésre álló bizonyítékokat.
4. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, továbbá a
gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az
ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az
abban foglaltakról véleményt nyilváníthasson és bizonyítási indítvánnyal élhessen (ez
a jog a fegyelmi eljárás egész menete alatt megilleti őket).
5. Meg kell hallgatni az intézményi diákönkormányzat véleményét a konkrét ügyről. (a
diákönkormányzat véleményét legkésőbb a döntéshozatal előtt be kell szerezni)
6. Fegyelmi határozathozatal.
7. A fegyelmi határozat szóbeli kihirdetése. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat
rendelkező részét és a rövid indokolást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat
szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb egy héttel
elhalaszthatja.
A fegyelmi eljárást – lehetőleg a megindítástól számított harminc napon belül – egy
tárgyaláson be kell fejezni. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet
kell készíteni.
A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást
tisztázni.
Törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés
elbírálásánál, fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellet
szól. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy a tanuló,
szülő és a képviselőjük, továbbá a gazdálkodó szervezetet kérelmére bizonyítási
eljárást folytat le.
Az iskolában kiszabható fegyelmi büntetések:
a.) megrovás
b.) szigorú megrovás
c.) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása
d.) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába
– Az „áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába” fegyelmi büntetés
tanköteles tanulóval szemben csak akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a
tanuló átvételéről egy másik iskola igazgatójával megállapodott.
– A „meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása”
fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.
A fegyelmi határozat meghozatalakor a következő elvek figyelembevételével kell
dönteni:
– törvényesség követelménye
– személyes felelősség elve
– bizonyítottság követelménye
– a döntés során figyelembe kell venni a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az
elkövetett cselekmény súlyát
– a tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés
állapítható meg
– törekedni kell a fokozatosság elvének betartására.
15
Jogorvoslat
A tanuló alapjogai közé tartozik, hogy jogainak megsértése esetén az őt ért sérelem orvoslást
nyerjen. A jogorvoslat érdekében az elsőfokú fegyelmi határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló
esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet. Az eljárás megindító kérelmet a
határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör
gyakorlójához benyújtatni.
Az eljárást megindító kérelemnek a Ktv. szerint két formája van:
– Az első esetben az eljárást megindító kérelmet egyéni érdeksérelemre hivatkozással
nyújtják be. Ez felül bírálati kérelem. Ilyen kérelem beadására általában akkor kerül
sor, ha a diák, illetve a kiskorú tanuló szülője a felelősségre vonás jogszerűségét nem
vitatja, de túl súlyosnak ítéli meg a kiszabott büntetést.
– A másik formája a törvényességi kérelem. Az ilyen kérelmet jogszabálysértésre
hivatkozással nyújtják be, tehát akkor van helye, ha a diák, illetve a kiskorú tanuló
szülője szerint az eljárás során jogszabálysértés történt.
A diáknak és a szülőnek joga van ahhoz, hogy az eljárást megindító kérelemben az ügy
szempontjából releváns új tényeket és bizonyítékokat is felhozzanak.
A másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója az intézmény fenntartója. A fenntartó az elsőfokú
döntést helyben hagyja, megváltoztatja, illetve az intézményt új eljárás lefolytatására
kötelezheti.
Jogorvoslat a másodfokú döntés ellen.
Ha a tanuló és/vagy a szülő nem tudja elfogadni a másodfokú döntést, jogszabálysértésre
hivatkozással a megadott határidőn belül a döntés bírósági felülvizsgálatát lehet kérni.
A fegyelmi eljárás lépéseit jogszabály (Ktv.76 §) határozza meg.

V. ISKOLAI MUNKAREND
V. 1. A tanév munkarendje
– A tanév rendjét az Oktatási Minisztérium határozza meg, ennek módosítása a
tantestület határozata alapján és a fenntartó önkormányzat jóváhagyásával lehetséges.
– Az iskola munkanapokon 6.30 órától 18 óráig tart nyitva. Esti és rendkívüli hétvégi
foglalkozások csak igazgatói engedéllyel szervezhetők, melyre a tervezett időpont
előtt legalább 5 munkanappal engedélyt kell kérni az iskolavezetéstől.
– A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 10 perccel az iskolában kell lenni. A
foglalkozás kezdetére a felszerelést elő kell készítenie.
– Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási órák
előtti és utáni felügyeletet. Minden olyan tanuló köteles az ügyeleten megjelenni, aki 7
és 7.30 között érkezik az iskolába. Ez alatt az idő alatt az erre kijelölt helyen
tartózkodhatnak az ügyeletet vezető nevelővel. Az iskola épületében és a hozzá tartozó
területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. Az iskolában az 1-4.
évfolyamon 16-ig tart a napközis, felső tagozaton 16.30-ig a tanulószobai foglalkozás,
utána szervezett ügyelet van.
16
– Tanítási idő alatt a tanulók engedély nélkül nem hagyhatják el az iskola területét.
Engedélyt az osztályfőnök és a szaktanár adhat.
– A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközöket, felszereléseket kötelesek
magukkal hozni. Egészséget, közerkölcsöt, közérdekeket sértő, gyűlöletkeltésre
alkalmas eszközöket, sajtóterméket tilos az iskolába behozni! Az órát tartó pedagógus
utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek eltenni.
– Az Ktv. 10 § (3) értelmében a többi diák tanuláshoz való jogának biztosítása
érdekében az órákon nem használhatóak az oktatást zavaró tárgyak (pl.
mobiltelefonok, egyéb elektronikus eszközök), ezeket legkésőbb becsöngetéskor ki
kell kapcsolni. Ezek használata esetén a pedagógus elveheti az adott tárgyat, amit az
óra végén kap csak vissza tulajdonosa, ha ez többször előfordul, a szülő veheti át.
– Egészségügyi és tisztasági okokból a váltócipő használata (alsó tagozat) ajánlott.
Tanulóink a tanítási órán, kiránduláson és egyéb iskolán kívüli rendezvényeken az
időjárásnak megfelelő, ápolt öltözetben, tisztán jelenjenek meg! A kabátot, váltócipőt
és a testnevelési felszerelést a kijelölt öltözőszekrénybe kell elhelyezni. Az iskolai
ünnepélyeken fehér ingben, ill.blúzban, sötét nadrágban, ill. szoknyában jelenjenek
meg a tanulók.
– Testnevelés órákon csak az iskola által előírt tornafelszerelésben vehet részt, utcai
cipőben a tornaterembe bemenni nem lehet
– Megjelenés az iskola hagyományainak, konzervatív normáinak megfelelő legyen,
kultúrált, tiszta, ápolt. Öltözete, hajviselete ne legyen kirívó.
– Az egészség védelmében a nem életkornak megfelelő festett haj, lakkozott köröm,
különböző kozmetikai szerek használata nem kívánatos.
– Az olyan ékszerek viselete, melyek méretük, formájuk miatt balesetet okozhatnak,
balesetvédelmi okok miatt nem engedélyezett!
– A naplókat csak a pedagógus viheti be az osztályterembe.
– Tilos a dohányzás, szeszes ital, drog és egyéb ártalmas szerek fogyasztása és árusítása!
Az intézmény alkalmazottjai csak a kijelölt, gyermekektől elkülönített helyen
dohányozhatnak.
– A tanuló egészsége védelmében tartsa tisztán és rendben környezetét, ügyeljen a
mosdók, mellékhelyiségek használatára.
– Az iskolával jogviszonyban nem állók részére a belépés rendjét az SZMSZ
tartalmazza. A tanítási órát a szülők, iskolai vendégek, diákok, nevelők nem
zavarhatják.
– Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik az éves
munkatervben meghatározott és a portán is kihelyezett ügyfélfogadási időben. Az
iskola a tanítási szünetekben külön ügyeleti rend szerint tart nyitva.
17
V. 2, A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendje
– Az első tanítási óra 8 órakor kezdődik. A tanulóknak 7.45-ig kell beérkezniük az
iskolába.
– 7 óra 45 perc után a tanárt az osztályteremben vagy a szaktanterem előtt várják a
tanulók.
– A tanítás eredményessége érdekében a tanuló az órára időben, felkészülten, a
szükséges eszközökkel érkezzen meg.
– Figyeljen, és képességeinek megfelelően aktívan részt vegyen a tanórák
munkájában, teljesítse feladatait!
– A tanterembe belépő felnőttet néma felállással üdvözölje!
– Az ülés rendet tartsa be!
– Órák és tanítás végén tisztaságot és rendet tartson maga után! Munkájával járuljon
hozzá környezete tisztán tartásához, szépítéséhez!
– Az iskolai beszámoltatások módjai: szóbeli és írásbeli.
– A szóbeli felelést helyettesítő (röpdolgozat), a napi tanagyagot számon kérő
írásbeli kötelezettség, előzetes bejelentés nélkül íratható. Értékelésének súlya a
szóbeli feleletével azonos.
– A tanuló joga, hogy dolgozatát a beszedéstől számított 2 héten belül (kivétel, ha a
pedagógus beteg) kijavítva megtekinthesse.
– Az iskolai munkán túl az otthoni szóbeli és írásbeli feladatát a legjobb tudása
szerint kell elvégeznie.
– A testnevelés órát úgy kell befejezni, hogy utána a szünet elegendő legyen a
tisztálkodásra, átöltözésre.
– A tájékoztató füzetet, vagy ellenőrző könyvet mindig magával kell hoznia,
gondoskodni kell az érdemjegyek beírásáról és a bejegyzések otthoni, rendszeres
aláíratásáról!
– A hetesek kötelességei: A két hetes a következő feladatokat megosztva teljesíti:
biztosítják a tanítás bizonyos feltételeit (tiszta tábla, kréta, szellőztetés)
felügyeli az osztályt a tanár megérkezéséig
18
jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket,
ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után öt perccel
megkeresik a szaktanárt, vagy jelzik az igazgatóhelyettesnek, illetve az irodában a
tanár hiányát,
ha nincs tanóra a tantermükben és felszerelésük bent marad
A kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a
felelősségre vonás kezdeményezéséről. A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles
segíteni!
– A tanteremben tartott utolsó óra után a tanulók a székeket a padokra felteszik a
szemetet a padokból kiszedik, ahogyan ezt a hagyományoknak megfelelően eddig is
tették. A tanár feladata figyelni arra, hogy a tanteremben ne maradjon égve a villany,
az ablakok, pedig zárva legyenek. A tanterem órarendje az ajtón legyen kifüggesztve.
– Ebédelés előtt a táskát az erre kijelölt helyen (a napközis teremben, az
öltözőszekrényében vagy az aulában) hagyhatja a tanuló. Egyéb helyeken az iskola
rendjének és tisztaságának megőrzése érdekében táskát nem lehet hagyni.
– Az órarendbe illesztett órákra, valamint a tanórán kívüli szervezett foglalkozásokra az
Oktatási Törvény Végrehajtási Rendelete érvényes. Tanórákon kívüli, esti, hétvégi
foglalkozások szervezőinek, résztvevőinek és a felelős tanároknak a névsorát előzetes
terem és időpont-egyeztetés után az igazgatónak kell leadni. A rendezvényeken
résztvevő tanulókért és a programokért a szervezők a felelősek. A tanítás nélküli
munkanapokon szervezett rendezvényekről való távolmaradást a tanítási napok rendje
szerint kell igazolni.
– A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez
való felzárkóztatás. A korrepetálás az alsó tagozaton órarendbe illesztett időpontban az
osztályfőnök javaslatára kötelező jelleggel történik. A felső tagozaton a korrepetálás
egyes tanulókra tantárgyanként heti 1 órában történhet. A korrepetálás ingyenes.
– A napközi munkarendje:
A napközi otthon kezdő időpontja a tanítási órák végéhez igazodik, és 17 óráig vehető
igénybe.
Ebédelésre 1140-től 14-ig van lehetőség. Az ebédlőbe a napközis csoportok az étkezési
beosztásnak megfelelő sorrendben érkeznek.
A levegőzési és játékidő 14 óráig tart. Azokon a napokon, amikor nincs órarendi
testnevelési óra, vagy külön szervezett foglalkozás, a napközi biztosítja a játékos
egészségfejlesztő testmozgást a mindennapos testnevelés keretében.
A napközis tanuló a tanóráról csak szülői kérésre és indokolt esetben maradhat távol.
A napközisek nevelőik felügyelet mellett fogyasztják el ebédjüket.
19
Az uzsonnaidő és a szabadidős foglalkozások 16 óráig tartanak.
16 órától 17 óráig kiscsoportos foglalkozást, korrepetálást és összevont ügyeletet
biztosítunk.
– Tanítási idő után:
A diákok csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak a tanteremben.
Az étkezés rendje: a menzások az utolsó órát tartó nevelők kíséretében kézmosás után
érkeznek az ebédlőbe és ott a menza ügyeletes tanár felügyeletével étkezhetnek. A
nem iskolában étkezők az utolsó óra után fegyelmezetten hagyják el az iskola épületét.
Tanítás után a menzaügyeletesek gondoskodnak az étkezésüket befejező gyermekek
felügyeletéről, a következő óra becsengetéséig.
A tanulók az étterem rendszabályait tartsák be! (Szabályzat – étterem falán) SZMSZ.
– Iskolagyűlést a DÖK hívja össze (szükség esetén). Itt kerül sor az aktuális események,
feladatok, eredmények ismertetésére.
V. 3. A tanulók késéséről és hiányzásáról szóló rendelkezések
Késések:
A tanuló becsengetés utáni érkezése késének minősül. A késések csak indokolt esetben
igazolhatók. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét,
a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak (szülői/nevelői igazolás, közlekedési
akadály) vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több igazolatlan késés
esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási
óráról történő igazolatlan hiányzásnak minősül.
Hiányzások:
A tanórákról, tanítási napokról, kötelező rendezvényekről való távolmaradást igazolni kell.
Az iskolából tanítási időben csak indokolt esetben (pl. a szülő írásbeli kérésére) az
osztályfőnök, az igazgató, vagy helyettese engedélyével távozhat tanuló.
– A tankötelezettség miatt a tanulóknak a betegség miatti hiányzásukat orvossal kell
igazoltatni, lehetőleg az ellenőrző könyvben.
– Betegség esetén a megbetegedés napján reggel a szülő telefonon vagy más módon
értesítse az iskolát.
– Az igazolást az iskolába érkezést követő első osztályfőnöki órán be kell mutatni az
osztályfőnöknek.
– Egy évben három tanítási napot a szülő is igazolhat.
20
– Előre látható hiányzásokra (kirándulás, családi program, verseny, edzőtábor)
előzetesen írásban engedélyt kell kérni. Az engedélyezés az osztályfőnök
véleményének meghallgatása után az igazgatóság hatásköre. Előzetes engedéllyel –
verseny, edzőtábor, stb. – távolmaradó tanuló mulasztása igazolt hiányzásnak minősül.
– A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba
jegyzi be. Késésnek számít, ha a tanítási óra megkezdése után két perccel nincs a
teremben. A késé percei összeadódnak (45 perc) és a magatartás jegybe beszámítanak.
– Az első igazolatlan mulasztásról felszólító értesítést kap a szülő – a másodiktól
feljelentési kötelezettsége van az iskolának a hatósági iroda felé.
– Évi 250 órát meghaladó mulasztás esetén a tantestület döntése szerint a tanulónak
osztályozó vizsgát kell tennie, vagy évet kell ismételnie.
– A tanulók felmentését a testnevelés óra alól a szülő is kérheti, amit a tájékoztató
füzetbe kell bejegyezni. Két hétnél hosszabb felmentés a szakorvos javaslata alapján
fogadható el. A felmentett tanuló köteles jelen lenni az osztálya testnevelési óráján.
V. 4. Tanítási órák közötti szünetek rendje
1. Az óraközi szünethez a tanulónak joga van, az órát vezető tanárnak ezt biztosítania
kell.
2. Csengetési rend:
Óra Jelző Be Ki
1. 7:45 8:00 8:45
2. 8:55 9:40
3. 9:50 9:55 10:40
4. 10:50 10:55 11:40
5. 12:00 12:05 12:50
6. 13:00 13:45
7. 14:00 napközi és tanulószoba kezdete

A második szünetben az alsósok és a felsősök is tízóraiznak az osztálytermeikben. A további
óraközi szünetet az udvaron, vagy az aulában töltik az időjárástól függően, a főügyeletes
utasításának megfelelően.

VI. AZ ISKOLÁNAK ÉS AZ ISKOLA TERÜLETÉHEZ TARTOZÓ
HELYISÉGEK HASZNÁLATÁNAK A RENDJE
Az iskola helyiségeit, udvarát, berendezési tárgyait, eszközeit rendeltetésüknek
megfelelően, az állagmegóvást szem előtt tartva kell használni, ügyelve a közösségi tulajdon
védelmére, az energiatakarékos használatra, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a
munkavédelmi szabályok betartására! Az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak felnőtt
engedélyével és felügyeletével használhatják a tanulók.
A tanítási szünetekben (pl. nyári szünet, munkaszüneti napok) az iskola helyiségei, udvarai
nem használhatóak, csak hivatalos ügyek intézésére van lehetőség, kizárólag az ügyeleti
21
napokon megadott időben.
– A szaktantermeket az érvényes működési rend betartásával lehet használni, melyet
minden év első szakóráján ismertetni kell a tanulókkal.
– Az iskolában plakátot és hirdetményt kifüggeszteni, kizárólag az erre kijelölt helyen,
csak előzetes engedélykérés után az igazgató engedélyével szabad.
– Az iskola tornatermét és felszereléseket a testnevelő tanárok engedélyével és
felügyeletével használhatják a tanulók.

VII. VÉDŐ, – ÓVÓ (BETARTANDÓ) ELŐÍRÁSOK
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és
iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos az iskolában tanévenként meghatározott napokon és
időpontban rendel, és a fenntartóval kötött szerződésben foglalt vizsgálatokat végzi el az
osztályfőnökkel előre egyeztetett időpontban. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai,
tisztasági szűrővizsgálatát évente, illetve szükség esetén.
A tanuló kötelessége, hogy ismerje és betartsa a baleset-megelőzési, tűzvédelmi előírásokat
és annak megfelelően cselekedjen. Ennek érdekében
– óvja saját és társai testi épségét, egészségét
– tartsa be az alapvető higiéniai szabályokat, ügyeljen saját maga és környezete
tisztaságára,
– pedagógusi felügyelettel működjön közre környezetének rendben tartásában,
– a folyosókon és az osztálytermekben a tanulók kerüljék a szaladgálást, verekedést és
minden veszélyes vagy kárt okozó játékot, nem lehet az aulában levő ping-pong
asztalra, az udvari fákra, kerítésre, focikapura felmászni, a radiátorokra, ablakba ülni,
az ablakból kihajolni és onnan bármit kidobni,
– azonnal jelentse az iskola valamely nevelőjének, ha saját magát, társait vagy másokat
veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.
természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel,
illetve – amennyiben ezt állapot lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy, ha
megsérült,
– ismerje meg az épület kiürítési tervét, és vegyen részt annak évenkénti gyakorlatában,
– rendkívüli esemény (pl. természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés)
esetén pontosan tartsa be az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület
kiürítési tervében szereplő előírásokat. Az így elmaradt órákat pótolni kell!
22
– közbiztonságra különösen veszélyes eszközöket – az iskolai közösség biztonsága
érdekében – az iskolába behozni nem szabad (124/1993. (IX.22.) kormányrendelet
melléklete).
– A tanév elején munka és balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat a
munkakezdés előtt:
technika tanár
testnevelést és sportfoglalkozást tartó nevelő
fizika és kémia kísérleteket végző tanár
társadalmi és közhasznú munka végzése előtt a felügyeletet ellátó személy
kirándulások előtt a kirándulást szervező személy
táborozások, üzemlátogatások előtt az azokat szervező személy
Az ismeretek elsajátításáról a tanulóknak feltett ellenőrző kérdésekkel meg kell győződni.
Tűz-, vagy egyéb veszély esetén az épületben található riadó terve alapján kell eljárni az
SZMSZ-ben leírtakat figyelembe véve. A tanulói balesetekről a tanuló állapotának megfelelő
ellátása után baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni, az iskola Szervezeti és Működési
Szabályzatában meghatározottak szerint.

VIII. A HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
Elfogadtatás
A házirend elfogadásáról, módosításáról a nevelőtestület dönt (57 § f)
A döntés érvényességéhez be kell szerezni a szülői szervezet és a DÖK egyetértését.
Kt 40 § f.
Hatálybalépés
Jelen házirend a fenntartó jóváhagyásával, annak időpontjától lép hatályba és ezzel
egyidejűleg minden korábbi házirend hatályát veszíti.
VIII. 1. A házirend módosításának szabályai
– A házirend felülvizsgálható, módosítható, ha jogszabály ezt előírja, vagy az aláíró
felek által képviselt közösség tagjainak legalább 33 %-a ezt írásban kéri.
– Ha a módosító indítvány megérkezik, akkor annak elfogadásához be kell szerezni az
iskolai diákönkormányzat, illetve a szülői szervezet egyetértését.
– Az iskola igazgatója a javaslatok figyelembevételével elkészíti a tervezetet, melyet
egyeztet a nevelőtestülettel, elfogadása után beszerzi a szülői szervezet véleményét és
a DÖK egyetértését.
– A módosított házirend a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba.
23
VIII. 2. A házirend nyilvánosságra hozatala:
Tájékoztatás és megismerés:
Beiratkozáskor egy példányt minden tanuló szülője kézhez kap elolvasásra. A tanulók a
tanév első osztályfőnöki óráján, a szülők a szülői értekezleten kapnak tájékoztatást a hatályos
házirendről.
Hozzáférhetőség biztosítása:
Egyéb esetekben a házirend megtalálható az igazgatónál, a helyettesnél, osztályfőnöknél, a
könyvtárban, a DÖK segítő nevelőnél, a nevelőnél, a szülői szervezet vezetőjénél, az iskola
honlapján.
Továbbiakban az iskola igazgatójától, helyettesétől és a tanuló osztályfőnökétől fogadóórán
vagy előre egyeztetett időpontban kérhető tájékoztatás az érintettek számára a házirendről.
Jogorvoslat
A házirend kapcsán jogorvoslatnak akkor van helye, ha jogszabálysértés történt.
Nem a jogszabályban leírtaknak megfelelően fogadták el vagy módosították.
A házirend az intézmény szervezeti és működési szabályaival ellentétes vagy olyan kérdést
szabályoz, melyre nincs felhatalmazása.
A DÖK, szülői szervezet, a jogok megsértése esetén 15 napon belül a fenntartóhoz –
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője – törvényességi kérelmet
nyújthat be.
24
VIII. 3. Zárórendelkezések
Jelen házirend a Tantestület, a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat egyetértésével jött
létre, s az iskola fenntartójának jóváhagyása után lép életbe, egyidejűleg minden korábbi
házirend hatályát veszti.
Iskolaszék nevében aláírja:
…………………………………
név
Szülői Szervezet nevében aláírja:
………………………………….
név
Diákönkormányzat nevében aláírja:
………………………………….
név
Tagintézmény vezető:
………………………………….
név
Iskola igazgatója:
…………………………………..
név
Székesfehérvár, 2009. május 8.
A Felsővárosi Általános Iskola és a Sukorói Tagiskola házirendjét a Székesfehérvár Megyei
Jogú Város Önkormányzat Képviselőtestülete
…………… év …………………… hó ………. napján tartott ülésén jóváhagyta.
………………………………..
A Felsővárosi Általános Iskola és a Sukorói Tagiskola házirendjét Sukoró Község
Önkormányzat Kéviselőtestülete
………….. év ………………………hó ……….. napján tartott ülésén jóváhagyta
……………………………….

HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2006.

Intézményi Minőségirányítási Program tartalma

1. Fedőlap:

Intézmény neve

Készítette

2. Tartalomjegyzék

3. Általános rész / bevezetés /

4. Minőségfejlesztési szervezeti ábra

5. Önkormányzati Minőségirányítási Programból:

Intézményre vonatkozó célok

Intézményre vonatkozó általános elvárások

Intézményre vonatkozó feladatok

6. Intézményi minőségpolitika

Minőségpolitikai nyilatkozat

Az intézmény céljai, minőségcélok

Mit tesz az intézmény feladatainak minőségi teljesítése, valamint a minőségirányítási

rendszerműködtetése érdekében

7. Intézményi minőségirányítási rendszer

7.1 Vezetés felelőssége, elkötelezettsége

Intézményvezető feladatainak meghatározása

A törvényes és jogszerű működés biztosítása

A dokumentumok, szabályzatok felülvizsgálatának rendje, folyamata

Belső ellenőrzés, értékelés rendjének kialakítása

Vezetői ellenőrzés

Gazdasági ellenőrzés

Felelősségdelegálás

Munkafeltételek biztosítása

Intézményi HR feladatok meghatározása

7.2 Az intézményi munka tervezése

A stratégiai tervezés

Elvárások, célok meghatározásának folyamata

Munkatervi tervezés folyamata

7.3 Partnerkapcsolatok irányítása, menedzselése

Partnerazonosítás

Partneri igény és elégedettségi vizsgálatok

7.3.1 Kommunikáció a partnerekkel

Intézményen belüli kommunikáció

Intézményen kívüli kommunikáció

Az elkészült dokumentáció hozzáférhetősége

7.4 Mérés, ellenőrzés, értékelés rendszere az intézményen belül

Tanulói mérés ellenőrzés. Értékelés / javasolt a PP-ben szerepeltetni/

7.4.1 Intézményi önértékelés rendszerének kialakítása

Az önértékelési rendszer eljárásrendje

Az önértékelés 7 területének értékelése, indikátorok képzése

8. A minőségfejlesztési rendszer működtetése a PDCA/SDCA rendszer alapján

8.1 Minőségfejlesztési szervest működési szabályzata

8.2 Az elvárások és a belső ellenőrzés, értékelés alapján fejlesztési célok meghatározása

8.3 Intézkedési tervek készítése és megvalósítása

8.4 A fejlesztés elemeinek beépítése az intézmény működésébe

Bevezetés

Iskolánk minőségirányítási programját a 2005/2006.tanév II.félévében állítja össze.

Az elkészítés törvényi vertikuma:

1. Európai Parlament és az Európai Tanács 2001/166/EC számon, az „Európai együttműködés az

iskolai oktatás minőségének értékelésében” című elfogadott ajánlás.

2. Az Oktatási Törvény 40. § (10.11) bekezdéseinek rendelete.

3. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzati minőségirányítási programja: 34/2004. (II. 12.)

Kgy határozattal

A minőségirányítási programunk elkészítésének célja, hogy valamennyi partnerünk elvárását,

elégedettségét szem előtt tartva nyílt majd irányított helyzetelemzéssel meghatározzuk közösségünk

jövőképét, minőségpolitikáját

– Céljaink megfogalmazásával a pedagógiai (nevelési program megvalósítását szolgáljuk

– Az érdekelt felek bekapcsolásával értékké válik a minőség-központúság

– Gyermekközpontú, szolgáltató intézményként dolgozzunk

– Hatékonyan működjünk, ennek alapja a napi gyakorlatba beépített folyamatos fejlesztés

– Tartalmas kommunikációt alakítunk ki társintézményekkel (óvoda, általános iskolák, középfokú

iskolák)

– A racionalitásnak mindenben megfeleljünk, ezáltal közösen biztosítsuk megmaradásunkat.

Minőségirányítási programunk célrendszerében csak olyan kitűzések kerüljenek, amelyek egyrészt

fenntartói, ezen túl partnerei igények, és amelyek színvonalas megvalósítására valamennyien

elkötelezzük magunkat.

Az intézkedési tervvel az iskola stratégiai tevét, pedagógiai programját úgy segítjük, hogy valamennyi

feladat értékelhető módon kerüljön végrehajtásra.

Az intézményi tevékenység külső értékelése és az azt kiegészítő belső önértékelési folyamattal,

mérések alapján rögzített adatokkal kontrolláljuk a pedagógiai program nevelési és oktatási

célkitűzésének megvalósulását, ezzel érjük el azt a feladatellátást, amelynek tartalma jelenti a Herman

Ottó Általános Iskolának a minőséget.

5. Székesfehérvár Megyei Jogú Város önkormányzati minőségirányítási

programja

(A Herman Ottó Általános Iskolára való lebontásban)

I. Az intézményre vonatkozó célok:

Kiemelt célok:

1. A saját fenntartású intézményekben az eddigi szolgáltatások biztosítása, ezzel a kialakult arculat

megtartása.

2. Javul a partnerek elégedettsége az intézmény működésével, nevelő-oktató munkájával

kapcsolatosan.

3. A sajátos nevelési igényű tanulók körében növekszik azok száma, akik integrált nevelésben,

oktatásban részesülnek.

További célok:

1. A sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolása legalább 10 %-kal

csökken.

2. A nevelési-oktatási intézmények legalább 10 %-ban igénybe veszik a felzárkóztató programok

működéséhez szükséges normatívát.

3. Az iskolai oktatás egészében – az alapvető munkavállalói kompetenciákhoz is tartozó – idegen

nyelvi, informatikai, kommunikációs képességek mérhetően fejlődnek.

II. Az intézményre vonatkozó általános elvárások

Valamennyi városi fenntartású közoktatási intézmény feladata:

1. Az intézmény vegye fel céljai közé a partneri elégedettség növelését. Ezzel kapcsolatosan jelölje

feladatként az elvárások, az elégedettség és az elégedetlenség mérését, értékelését.

2. Minden intézmény feladata az önértékelésen alapuló minőségfejlesztési (rendszer) – folyamat

kialakítása és működtetése.

Valamennyi városi fenntartású nevelési-oktatási intézmény feladata:

Valamennyi intézmény tűzze ki célul a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók felzárkóztatását,

feladatként tekintse a saját felzárkóztató program kidolgozását és bevezetését, vagy központi

program bevezetését.

Valamennyi iskola feladata:

1. Valamennyi iskola csökkentse a tanulói lemorzsolódást.

2. Valamennyi iskolában az iskolai oktatás egészében a tanulók – az alapvető munkavállalói

kompetenciák körébe is tartozó – idegen nyelvi, informatikai, kommunikációs képességei

mérhetően fejlődjenek.

Valamennyi általános iskola feladata:

1. Valamennyi általános iskola a NAT, az érvényes kerettantervek alapján elkészített és jóváhagyott

pedagógiai programja, ezen belül a helyi tanterve szerint végezze nevelő-oktató munkáját.

2. Növekedjen az integrált oktatásban részesülők száma.

3. Minden általános iskolában indítani kell általános tantervű (nem emelt szintű) osztályokat (kivéve

a Herman Ottó Általános Iskolát)

Az egyes intézmények általános követelményektől eltérően, illetve azokat kiegészítve az alábbi

feladatokat lássák el:

Herman Ottó Általános Iskola:

„német nemzetiségi nyelv oktatása 1-8 évfolyamig.

III. Ágazati kapcsolatok, partneri együttműködés

– feltérképezés során azon partnerek megnevezése, amelyekkel a közoktatási feladatok ellátása

érdekében együttműködik az önkormányzat.

Meghatározásra kerültek:

– az együttműködés területei, formái, alkalmai és gyakorisága, a kapcsolattartó személyek

kijelölése az egyes partnerek és az önkormányzat részéről.

Felülvizsgálat:

– kapcsolattartók köre évente

– a partnerek körében, az együttműködés területeiben és formáiban bekövetkező

változások, partnerazonosítás négyévenként.

IV. A kapcsolatrendszer hálójának és fő jellemzőinek részlete

(az intézményhez igazítva)

Terület Forma Személyek

Városi fenntar- Ált.isk. Intézm.látogatás cím, telefon, e-mail általános iskolai *

tású ált.iskolán nev.-okt. Int.vez.beszám. személyes találkozó előadó

Költsv.egyezt. (Okt.Iroda előadói, közgyűlés tagjai,

tisztségviselői, oktatási bizottság elnöke,

humán terület felelős alpolgármester

Partnerek – az intézmény profilja szerint

Óvodavezetők mk. vezető

munkaközössége 06-22-316-044 Ligetsori óvoda

Fülöpné Varga Gabriella Ligetsor

Ált.iskolai igazg. mk. vezető Táncsics Mihály

munkaközössége Rehák Mihály Ált.Isk.

06-22-316-168 Szfv Batthyány u.1.

Kisebbségi Ök. Közös rendezvények Gróf Krisztina Szfvár Piac tér

Német-nemzetiségi támogatás 06-20-970-4810

Sági Ágnes

Megyei Gyógyped. Tanulási képességek Vámos Éva ig. Szfvár Kikinda u.1.

Központ vizsgálata 06-22-500-011

FMPSZSZI szaktanácsadás Kremnitzky Gábor ig. Szfvár

Középiskolai felvétel 06-22-500-667 III.Béla király tér 1.

Megyei ÖK-i Hivatal Mátrahalmi Tibor főo.v. Szfvár

Humán Főosztálya 06-22-522-529 Szent István tér 9.

OKÉV Közép-dunántúli

Igazgatósága Marekné dr.Pintér Aranka Veszprém

ig. 06-88-591-409 Óváros tér

Közalkalmazotti munkavállalói Angyal Szabolcs

Érdekegyeztető érdekegyeztetés civil referens

Tanács 06-22-537-138

Pedagógusok Szak- munkáltatói érdekegyeztetés Mihályi Gyula titkár

szervezete oktatástervezés 06-22-502-470

Városi szervezete

Gyermekjóléti gyermekvédelem Nagy Hedvig Szfvár

szolgálat 06-22-332-058 Sütő u. 12.

Gyámhivatal gondozásba vétel

Gyermekvédelem dr.Némethné Móricz Edit Szfvár

06-22-515-300 dr.Koch L.u. 4/b

RÉV Ambulancia drogmegelőzés Cserta Gáborné Szfvár

06-22-506-606 Móri út 20.

ÁNTSZ védőnői ellátás dr.Almási Ferenc főorvos Szfvár

hatósági ellenőrzés 06-22-537-149 Városház tér

Ifjúság-egészség- iskolaorvosi ellátás dr.Tornai Ágnes orvos

ügyi Szolgálat egészségmegőrzés 06-22-326-363

prevenció

Család és Nővédelmi egészségnevelés dr.Nagy László főorvos Szfvár

Tanácsadó 06-22-316-154 Várkörút 8.

Humán Szolgáltató iskolafogászat Újfalusi Istvánné mb.ig. Szfvár

Intézet egészségnevelés 06-22-537-156 Jókai u.

Rendőrség gyermek és ifjúságvédelem dr.Simon László Szfvár

közlekedésbiztonság rendőrkapitány Dózsa György t.3

06-22-541-600

VADEX Rt környezeti nevelés Emmerlingné VADEX Szfvár

(erdei iskola) Köhler Marietta Tolnai u. 1.

06-22-316-943

Városi Fürdőigaz- úszásoktatás Magony Tamás Szfvár

gatóság napközis nyári ellátás 06-22-537-246 Városház tér 1.

SZETA fogyatékos, hátrányos Radeczky Jenőné Szfvár

helyzetű gyermekek 06-22-314-456 Fürdősor 3.

támogatása

Hátránykompenzáció

* Megjegyzés:

Alkalmai: – évente egyszer

– évente kétszer

– évente egyszer

Gyakorisága: – külön címlista szerint

Minőségpolitikai nyilatkozat

Intézményi dokumentumterv, amely tartalmazza

· szervezetünk – minőségpolitikáját

– célkitűzéseit

· a minőség iránti elkötelezettségét

Minőségpolitikánk

Mottója: „Gyermekeink nevelése legszentebb kötelességünk”

Herman Ottó, iskolánk névadójának egyik gondolata.

A múltat megismerve a jelent értékeljük és így megalkotjuk elképzelésünket a jövőről.

75 éves iskolánk, Székesfehérvár Felsővárosának alapfokú intézménye elkötelezi magát 6 évestől 14

éves korig a gyermekek képességeinek, készségeinek fejlesztése, a kompetencia kialakítására,

aminőségi nevelés és oktatás gyakorlására. Ennek érdekében valamennyi dolgozó elkötelezett,

bekapcsolódik a minőségirányítási folyamat körülményeinek biztosításába, működtetésébe.

Számunkra a minőséget az jelenti, hogy az életkori sajátosságokra épülő, élményeket adó munkánkat a

képességekhez rendeljük, ezzel valósítjuk meg a tanulók optimális fejlődését. Adekvát módszereket

alkalmazunk, amelyek a tanulócsoportokhoz igazodnak, így elérhetjük a test, a lélek és a szellem

harmonikus fejlődését, fejlesztését, a gyermekközpontú nevelést. Folyamatosan figyeljük, az iskolával

kapcsolatban álló partnerek reális igényeit, azok közös, kritikus átgondolása után a prioritást

elkészítjük.

Vevőink felé növeljük az elégedettség kialakulását. Fontosnak tartjuk az önértékelésre épülő folyamat

külső és belső szabályozását, az alkalmazkodás és rugalmasság alapelveinek működtetését.

Értelmezésünk szerint minőségi a nevelés és az oktatás akkor, ha jól érezzük magunkat az

intézményünkben és közösen biztosítjuk megmaradásunkat.

Mindezekhez a meggyőzés hallgatással kezdődik, a másik meghallgatásával.

Az intézmény céljai – minőségcélok

I. A Herman Ottó Általános Iskola alapfokú közoktatási intézmény. Tevékenysége nevelő-oktató

munka.

Minőségpolitikai nyilatkozatunk lényegében szervezetünk „hitvallása” a minőségről.

Feladatainkat úgy fogalmazzuk meg, hogy megfeleljünk partnereink igényeinek.

A jelen helyzet alapján elvárható, eredményeket tartalmazó, konkrét, számon kérhető, mérhető

és motiváló legyen a folyamatos minőségjavítás célja.

A jó cél az, amiről a mutatók alapján eldönthető, hogy teljesítettük-e.

II.

Minőségcélok Sikerkritérium/indikátor Feladat

1. Intézményünkben a

minőségirányítási rendszer

megszervezése, elindítása a

2004/2005.tanévben.

TSZ szervezet létrehozása A Támogató Szervezet

működésének szabályozása

2. Célunk, hogy az iskolavezetés

és a pedagógusok legyenek a

minőség iránt elkötelezettek,

segítőkészek a partnerekkel

szemben.

Partnerközpontú intézményként

működjenek.

A minőségpolitikai nyilatkozatot

elfogadók száma

Team tevékenysége végzők

száma (belső)

Partneri tevékenységet vállalók

száma (külső)

Teamek létrehozása

1. Helyzetelemzésre

– partnerek hálójának

elkészítésére

– partnerek igényeinek felmérése

– partnerek elégedettségének

felmérése

3. Tantestületünk legyen jól

felkészült, alakuljon ki a

megújulás igénye

Önképzést vállalók, team munkát

vállalók

A felkészülést és a folyamat

munkát vállalók segítése,

támogatása a vezetés részéről

4. Célunk az egyéni képességek

kibontakoztatása, a tanulók

személyiségének, mozgás

kultúrájának fejlesztése, szilárd

alapismeretek nyújtásával az

eredményes továbbtanulás

megalapozása (érdeklődés,

nyitottság, befogadás)

Eredménymérések mutatói

(alaptevékenység +versenyen)

Tanórán kívüli tevékenységek

mutatói (sport, művészet)

Továbbtanulási mutatók

Külső mérések alkalmazása

(OKÉV)

Belső minimumszintek készítése,

bemérése.

Évenkénti összehasonlító mátrix

készítése

5. Nyugodt, barátságos és

otthonos környezetet biztosítunk

(belső, külső)

Otthonos tantermek száma

Emberi, gyermeki jogok és

kötelességek aránya (házirend)

Tantermek dekorálásának

esztétikájának kialakítása,

tisztaságának biztosítása

A jogok és kötelességek

működése

Iskolánk környéke rendjének,

tisztaságának megvalósítása

6. Célunk az egészséges életmód

kialakítása, (táplálkozás,

higiénia) az egészséget károsan

befolyásoló hatások kerülése

igényére nevelés

Sportolók száma (rendszeres,

alkalmi események)

DROG – fogyasztók száma

Helyi és egyesületi sportigények

biztosítása.

Prevenciós tevékenység a napi

gyakorlatban.

Segítség a rászorulóknak.

7. Hátrányos helyzetű

tanulóinkat minden téren

segítjük

Hátrányos helyzetű tanulók

száma

A velük való foglalkozást

vállalók

Felzárkóztató foglalkozások

szervezése, integrált

foglalkozások szervezése.

Gyermekvédelmi tevékenység

hatásos működése.

8. Kiemelt oktatási célunk az

idegen nyelv, informatika

tantárgyak, a gyermekek

kommunikációs képességének

fejlesztése

Német, angol nyelvet tanulók

(nemzetiségi).

Számítástechnikai eszközök, az

oktatásban résztvevők száma.

Hatékony módszerek

alkalmazásával a más nyelven

való kifejezőképesség

megvalósítása.

Kapcsolat kiegészítése

(nemzetiségi óvoda, iskola).

A számítástechnikai ismeretek és

gyakorlat kialakítása.

9. Célunk, hogy

gyermekközpontú intézményként

működjünk (differenciált

foglalkozás, egyéni, személyre

szabott értékelés)

A differenciált foglalkozások,

(frontális és egyéni) aránya.

Értékelés – osztályozás aránya

A tanulók képességeihez igazodó

módszerek megkeresése,

foglalkozások vezetése.

Reális, személyre szabott,

folyamatos, változatos, fejlesztő

értékelés beépítése a napi

munkába.

Megjegyzés:

Ezek a célok az elfogadott pedagógiai program után kiegészülnek, módosulnak, szinkronba kerülnek.

Határidő: 2006. június 30.

Az iskolai szervezet hatékonyságát befolyásoló minőségcélok

Szervezeti

folyamat

Hozzárendelt cél Prioritás Időtáv Indikátor

Döntéshozatal Elemzésre,

tényekre épülő

döntések

szülessenek

Nagyon fontos Hosszútávú Egyszemélyi

felelősség, a

demokratikus

formákat betartva

Információs

rendszer

Kétirányú

információs

rendszer kiépítése

Nagyon fontos Hosszútávú A szervezet

tagjainak

tájékozottsága

Kommunikáció Hatékony

konfliktus kezelési

eljárások

elsajátítása

Nagyon fontos Hosszútávú A problémakezelés

módja

Értékelés Közösen

kidolgozott,

legitim pedagógus

értékelési rendszer

működtetése

Nagyon fontos Hosszútávú Erkölcs-anyagi

elismerés

A Támogató Szervezet működésének szabályozása

az iskolai minőségirányítási politika team-je

A szabályozás célja:

A szervezet feladatainak és jogkörének meghatározása annak érdekében, hogy az intézményen belül

önállóan és hatékonyan tudják a minőségirányítási rendszert kiépíteni.

Hatókör: Támogató Szervezet (TSZ)

Felelős: a TSZ vezetője: Varga Zita

Irányítója: az intézmény igazgatója (igazgatóhelyettese): Földi Zoltán

A folyamat bizonylatai:

Emlékeztető az elfogadásról

Ideje: 2006. szeptember 25.

Vezeti: Földi Zoltán

Jelen vannak: Kárpáti Imréné igazgatóhelyettes

Varga Zita

Imre Judit

Czvikliné Bujáki Eszter

Hozzáfűzések: Földi Zoltán kérem a folyamatos elemző munkát.

Kárpáti Imréné személyekkel egyetértek

Elfogadás: 2006.szeptember 25.

Folyamatleírás tartalma:

1. A támogató szervezet-felépítése – állandó team

tagjai: 1. Varga Zita

2. Czvikliné Bujáki Eszter

3. Imre Judit

2. Megbízólevél a vezető részére

Készíti: Földi Zoltán igazgató

Elfogadja: a TSZ teamje 2006.szeptember 25.

3. A minőségi körök egy-egy konkrét cél feladatra szerveződnek

létrehozza: igazgató, TSZ team-je

ideje: 2006.szeptember 25.

alsós munkaközösség: saját terve alapján (vez.: Zsoldos Sándorné)

felsős munkaközösség: saját terve alapján (vez.: Horváthné Puru Olga)

feladata: rendszeresen tartott foglalkozásokkal tevékenykednek (alsós havonta,

felsős két havonta. Feladatai közé tartoznak az ügyeleti rend, a szülői értekezletek,

fogadóórák, ünnepségek megszervezése. Kijelölik a műsorok, ünnepségek felelőseit.

Mindkét munkaközösség-vezető segíti az új kollégákat beilleszkedésükben.

Rendszerese tartják a kapcsolatot a külső intézményekkel. Két havonta közösen

értékelik a tanulók magatartását és szorgalmát. Az osztályfőnöki munkákat

összehangolják.

1. A támogató szervezet működési szabályai:

· A teamek vezetői munkájukat a jogszabályban biztosított kedvezmények alapján végzik

· A tagok a munkájukat a jogszabályban biztosított kedvezmények alapján végzik

· A szervezet havonta tartja megbeszéléseit. Az időpontot szóbeli egyeztetéssel határozzák

meg

· A TSZ-t a vezető vagy helyettese hívja össze

· A megbeszélést a vezető vagy helyettese irányítja, a témák, feladatok meghatározása

közösen történik

· A támogató szervezet megbeszélésein részt vesznek a team vezetők, illetve részt vehetnek a

team tagjai, ha jelenlétük a munkát hatékonyabbá teszi.

· A TSZ megbeszéléseiről emlékeztető készül. (Ennek tartalmaznia kell a következőket: kik,

mikor vettek részt a megbeszélésen, mi volt a téma, ki mit javasolt, milyen problémák

megbeszélése történt meg, milyen határozatok születtek, ki a felelős és mi a határidő)

· Az emlékeztetőt a tagok közül egy fő megbízott írja, melyet a megbeszélést követő második

munkanapon számítógépes szövegszerkesztőn történő átírás és aláírás után az intézményi,

illetve a team vezetők dossziéjában helyez el.

2. A támogató szervezet döntési mechanizmusa

· A TSZ a minőségirányítási rendszer kiépítéséről, a minőségfejlesztési célokról, feladatokról

döntéseit közös egyeztetés alapján az intézményvezető döntéséhez előkészíti

· Ha a tagok is részt vesznek a TSZ megbeszélésén, akkor a döntés előtt a véleményüket meg

kell hallgatni és mérlegelni kell

· A működésről, a feladatok elvégzéséről az intézményvezető dönt.

3. A támogató szervezet vezetőjének feladatai

· Irányítja az intézményben a minőségirányítási rendszer működtetését, a célok elérése, a

minőségpolitika megvalósulása érdekében

· /Követi feladatok teljesültségét, gondoskodik arról, hogy ne legyen lemaradás a tervezett

határidőkhöz képest/

· Ellenőrzi, értékeli, követi a teamek munkáját

· Motiválja a team tagjait az aktív részvételre, személyes példát mutat

· Tájékoztatást ad a partnereknek az intézményben zajló minőségfejlesztési munkáról.

4. A teamek /minőségi körök vezetői/ működési szabályai és a vezetők feladatai – ezek a majd

létrejövő minőségi körök lesznek

· A vezetők kiválasztják a team tagokat

· A team munka megkezdése előtt elképzeléseiket egyeztetik az intézmény vezetőjével. A

megbeszéltekről eltérő tevékenységet addig nem kezdhetnek, míg erre jóváhagyást nem

kapnak

· Önállóan szervezik a team munkáját, közösen feladatterveket készítenek

· Gondoskodnak arról, hogy a teamben, a csapat teljes bevonásával, oldott jó

munkalégkörben, az egyéni képességekre és vállalásokra építve történjen a munka

· A feladatterv egy példányát (aláírások után) kifüggesztik a nevelőiben, hogy mindenki

számára nyilvános legyen

· Az adott feladatra szerveződött team munkája azzal zárul, hogy ajánlást készítenek az

intézményvezető számára, amelyben leírják a változtatási javaslataikat

· A folyamatszabályozások a vezető jóváhagyó aláírása után érvényesek

· A team munkájából eredő dokumentumokat tárolják

· A feladat elvégzése után a munkából születő minden vizsgálati és minden más anyagot

átadnak a koordinátornak.

5. A minőségirányítási rendszer kiépítése/működése során keletkező dokumentumok kezelése

· A keletkezett anyagokat, illetve a vizsgálati anyagokat erre biztosított helyen kell tárolni

· A helye ezeknek az igazgató által meghatározott helyen van /vagy a koordinátor tárolja/

· Az anyagok az intézmény minden dolgozója számára hozzáférhetők

· Az egyes minőségi körök munkájáról készült dokumentáció az erre rendszeresített

faliújságon – a tanárikban kerül felfüggesztésre

· Idegenek számára a dokumentációt csak a vezető teheti hozzáférhetővé.

A szabályozás és a módosítás a MIP alapján történik.

Minőségbiztosítási dokumentálási rend szabályozása

A szabályozás célja: A minőségirányítási rendszer áttekinthetőségének, alkalmazhatóságának és

könnyen kezelhetőségének megteremtése.

Hatókör: Intézményvezető és TSZ

Felelős: igazgató vagy igazgatóhelyettes

Folyamat leírás tartalma:

A minőségirányítási rendszer dokumentációja az alábbi elkülöníthető részekből áll. A

dokumentációs rend kialakítása egy időben kezdődik és az alább felsoroltak szerint történik:

Bizonylati album a minőségirányítási rendszer kiépítéséhez és az intézményi működéshez használt

kitöltetlen formanyomtatványokat, vizsgálati eszközöket tartalmazza tematikus rendbe.

Archívumba kell helyezni:

· Mindazokat az iratokat, amelyek érvénytelenné váltak, mert lejárt a tárolási idejük

· A már nem használt formanyomtatványokat és vizsgálati anyagokat,

· Kitöltött vizsgálati eszközöket és minden vizsgálathoz használt lapot

Archiválási idő:

Bizonylatok neve Archiválás időintervallum

Munkatervek Projekt ideje alatt

Feljegyzések 2 év

Jegyzőkönyvek Iratkezelési szabályzat szerint

Jelenléti ívek Iratkezelési szabályzat szerint

Összefoglalók, beszámolók 5 év

Érvénytelen eljárások 1 év

Kitöltött vizsgálati eszközök és minden,

vizsgálathoz használt lap

Projekt ideje alatt

Feladattervek 5 év

Minőségügyi iratok, amely tartalmazza a minőségirányítási rendszer kiépítésekor keletkező ügyviteli

anyagokat:

Kezelésük az alábbi táblázat szerint

Iratok neve Tárolási idő

Munkatervek Érvényesség idejéig

Feljegyzések Tanév

Jegyzőkönyvek Tanév

Jelenléti ívek Tanév

Összefoglalók, elemzések A következő munkajelentésig

Feladattervek Feladat végrehajtásáig

MIP Jogszabály módosításáig

Szabályozók Érvényességükig

Hozzáférés és nyilvánossá tétel:

A dokumentációk tárolása az intézményvezető által meghatározott helyen történik.

A partnerek a dokumentációt a tárolási helyén ismerhetik meg. A dokumentációt a tárolási

helyén ismerhetik meg. A dokumentációt a helyiségből kivinni nem lehet.

SWOT analízis

/ A szülők által kitöltött kérdőívek alapján/

Erősségek Gyengeségek

1.Az intézmény környezete 1. Az épület külső burkolata, a mellékhelyiségek

kopottsága, tisztasága

2. A vezetés és a pedagógusok lelkiismeretes,

szakszerű, színvonalas munkája. Jó tanár – diák

kapcsolat. Osztályfőnöki tevékenység elismerése.

2. Differenciált foglalkozások lehetőségének

hiánya. Nyelvtanárok gyakori változása.

Következetesség a fegyelmezésben. Órák

elmaradása.

3. 3. Tanulók leterheltsége,magas óraszám,

versenyeztetés. A házi feladat csökkentése,

ellenőrzése.

4. Szülők és pedagógusok összehangolt munkája 4. Szülők, pedagógusok,DÖK együttműködése.

5. A nem pedagógusok segítőkészsége, kiszolgáló

munkája.

5.

6. Városi rendezvényeken /programokon / való

aktív részvétel.

6. Sportversenyeken, tantárgyi, kézügyességet

igénylő versenyeken való részvétel /nagyobb

létszámmal/.

7. Tanulókat mozgató

programok:színházlátogatás, erdei iskola,

kirándulás, papírgyűjtés…/

7. Szülői segítség kérése.

8. Megfelelő osztálylétszám,aktivitás, másság

kezelése.

8. Magas osztálylétszám.

9. Családias légkör, örömmel jönnek a gyerekek

az iskolába.

9. Családlátogatások rendszer,növelése.

10. 10. A felszerelés megújítása /eszközök pl.PC /

11. A szülők sportolási lehetősége / futball,

sportgimnasztika /

11. Zenetanulás lehetősége, tanulói

sportgimnasztika, tánctanulás.

SWOT analízis

/ A tanulók által kitöltött kérdőívek alapján /

Erősségek Gyengeségek

1.

Küldetésnyilatkozat

Mire való az iskola?

„Az iskola arra való; hogy az ember megtanuljon tanulni,

hogy felébredjen a tudás vágya,

megismerje a jól végzett munka örömét,

megízlelje az alkotás izgalmát,

megtanulja szeretni, amit csinál, és

megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”

Szent-Györgyi Albert

Tanulóinknak egy életre szóló ajándékot, útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy mindenféle

paradigmaváltás ellenére léteznek egyetemes emberi értékek, amelyekre stabil tudás építhető. Ha

válaszolni kívánunk korunk kihívásaira, tudomásul kell vennünk, hogy ma már nem elegendő a

tanórákon kifogástalanul tevékenykedő és az előírt viselkedésmintákat követő gyerekeket nevelni. Fel

kell készíteni őket versenyekre, a rájuk váró küzdelmekre, amelyek átszövik életünket, gazdaságunkat,

mindennapjainkat.

Mindent meg kell tennünk, hogy egészséges, önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak

megfelelően teljesítő tanulókat bocsássunk ki az iskola kapuján. Akik önismeretük révén el tudják

dönteni, hol kezdődnek és meddig terjednek adottságaik és képességeik. Hol húzódnak lehetőségeik és

korlátaik határai. Mikor érdemes kockázatot vállalni, mikor szükséges ezek elől kitérni. Hogyan lehet a

sikerből hajtóerőt nyerni, s a kudarcok után felállni és újra- és újra kezdeni.

Hangsúlyozzuk tehát a komplex személyiségfejlesztés felvállalását, amely az intellektuális fejlesztés

mellett az erőteljesebb nevelési funkciók vállalását is jelenti.

Tanulóinknak nyolc év áll rendelkezésükre ahhoz, hogy képességeiket megismerjék, érdeklődésüknek

megfelelően tevékenységi területeket válasszanak maguknak. Megismerjék szűkebb és tágabb

környezetüket, a világot, s az abban zajló természeti és társadalmi jelenségeket.

Megújulásra, önművelésre képes tanulókat kell nevelnünk, akik képesek lesznek az élethossziglani

tanulásra, amit megkövetel a felgyorsult, kitágult világ, a tudományok gyors fejlődése, az

információáradat.

Fontos feladatunk tehát a tudás értékének helyreállítása, megbecsültetése. A tudás, az ismeretszerzés

egyénre szabottan a végtelenségig bővíthető. Megszerzése elsősorban szorgalom és kitartás kérdése.

A minőségirányítási rendszer

A vezető elkötelezettsége

Kellő szakmai felkészültséggel rendelkezem ahhoz, hogy fontosnak tartsam az általam vezetett

intézményben kialakuló minőségfejlesztési munkát.

A minőségi célokban meghatározott feladatok, sikeres elérése érdekében számíthatok kollégáim

támogatására.

Az intézményvezető feladata:

· A minőségügyi folyamattámogatás

· A folyamatban résztvevő munkatársak támogatása, motiválása

· A feladat teljesítéséhez az erőforrások biztosítása

· A döntés előkészítésében való részvétel, véleménynyilvánítás

· Tájékoztatás a minőségfejlesztés eredményeiről, partneri körben

· A teljesítendő feladatok számbavétele, egyenlő teherviselésre való törekvés

· Felelősök, határidők pontos megjelölése a minőségfejlesztési folyamatban

· A felelősök számára hatáskör, jogkör biztosítása

· Képzések, továbbképzések biztosítása

· Ezáltal a szervezeti kultúra fejlesztése

Az alábbiakban felsoroltak alapján végzem:

· A távlati, stratégiai tervezést

· A jól körül határolt vezetői és intézményi célok megfogalmazása

· A szakmai működés nehézségeinek kezelése (ha kell vezetői beavatkozás)

· A pozitív, problémamegoldó kultúra kialakítása a szervezeten belül

A minőségfejlesztési folyamat működésének szervezeti feltételei:

· Az intézményi jó légkör

· Együttműködésre hajlandó közösség

· Új iránti fogékonyság

· Rugalmasság

· A kialakult és elfogadott értékrendre épített napi gyakorlat

· Igényekre épített, szolgáltatói gondolkodás

A vezetői ellenőrzés, értékelés

Iskolánk ellenőrzési, értékelési rendszere a feladatellátás megvalósításának ellenőrzése és értékelése,

azaz a minőségirányítási programja és intézkedési terv megvalósulásának vizsgálata.

Az ellenőrzési, értékelési rendszer alapelvei:

· Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a partneri igényekre és elvárásokra, az oktató-nevelő munkára és

az intézmény működését szabályozó intézkedésekre

· Az ellenőrzés és értékelés legyen fejlesztő célú, segítse elő a minőség javulását

· Legyen nyilvános a dolgozóink számára az értékelés szempontrendszere, a szülők számára az

eredménye

· Az ellenőrzési, értékelési rendszer tényekre és adatokra épül, a keletkezett adatokat adatbázisban

rögzítjük.

Ellenőrzési, értékelési célok:

· Az intézmény törvényes, szakszerű és hatékony működésének nyomon követése

· Az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességének növelése

· Az iskola szolgáltatásaiban közvetlenül érintettek (szülők, tanulók, pedagógusok és alkalmazottak)

elégedettségének növelése.

Az intézményi ellenőrzésben, értékelésben, különösen a törvényesség, a hatékonyság, a szakszerűség,

valamint a fogyasztói elégedettség nézőpontjából érdemes következtetéseket levonnunk.

Törvényesség: megfelelési vizsgálat; a vizsgált objektum megfelel-e a rá vonatkozó előírásoknak.

Eredményesség: megvalósulnak-e a kitűzött célok, illetve milyen mértékig valósulnak meg.

Hatékonyság: a kitűzött célok megvalósulása során követett eljárások megfelelnek-e a szakma hazai és

nemzetközi normáinak, az átlagosan tapasztalható szakmai színvonalnak.

Fogyasztói elégedettség: teljesülnek-e a helyi társadalmi fogyasztó kifejezett igényei és elvárásai,

hogyan történik a kifogások, panaszok kezelése.

A vezetői ellenőrzési terv területei

· Az oktató-nevelő munka

· Adminisztrációs tevékenység

· Bérgazdálkodás

· Pénztár

· Szociális támogatás

· Leltározás

· Munka- és tűzvédelem

· Intézményi higiénia

Az ellenőrzés, értékelés területei a gazdasági és tanügy-igazgatási területén

Sorszám Fő területek Részletezés

1. Gazdálkodás,

tanügyigazgatás:

Gazdálkodási

tevékenység,

igazgatási

tevékenység,

feltételek,

humán forrás

hasznosítása

Gazdálkodás

– a költségvetés összeállítása, annak teljesítése

– a gazdasági tevékenység belső szabályozottsága:

– Számviteli politika szabályzata

– Gazdálkodási ügyrend

– Önköltség számítási szabályzat

– Eszközök és források értékelésének szabályozása

– Pénzkezelési szabályzat

– Feleslegessé vált eszközök hasznosítási és selejtezési

szabályzat

– Beszerzett, illetve előállított immateriális jószág, tárgyi

eszköz üzembe helyezése, dokumentációjának szabályozása

– a gazdálkodás eredményessége, hatékonysága

Igazgatás

– a tankötelezettség teljesítése, tanulói jogviszony

– beiskolázás és továbbhaladás

– a működés törvényessége, jogszabályoknak való megfelelés

Feltételek

– célok és pénzügyi erőforrások összhangja

– tárgyi, infrastrukturális feltételek

– eszköz- és felszerelésjegyzéknek való megfelelés

– ICT feltételei

– Személyi: álláshelyekkel való gazdálkodás

– Jogszabályban meghatározott kötelező alkalmazottak köre

Erőforrás hasznosítás:

– Képesítési előírások

– Munkaerő-gazdálkodás

– Humánerőforrás-fejlesztése (pedagógus továbbképzés)

2. Vezetés, menedzselés – Nevelési-oktatási folyamatok irányítása

– Belső információs rendszer működtetése

– Külső kapcsolattartás, az intézmény képviselet

– PR

3. Szakmai tevékenység:

· A tanulás

eredményessége

· A pedagógiai

program nevelési

céljainak

megvalósítása

A tanulás eredményessége:

– a tanulói teljesítmények a központi mérések alapján

meghatározott területeken

– a pedagógiai programban meghatározott célok teljesülésének

mértéke

4. Elvárás, elégedettség, elégedetlenség mérése és értékelése intézményi szinten, partneri

kapcsolatokban.

A vezetői ellenőrzés folyamatszabályozása

Célja: adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez

A folyamat leírása

1. A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit,

szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit.

2. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket.

3. Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet.

4. Az igazgató szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel,

értekezleten.

5. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató.

A megbízással egyidőben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét.

6. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása.

7. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül.

8. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására.

9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak.

10. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az

értékelési folyamat bemenete lesz.

A keletkezett dokumentumok és bizonylatok

A bizonylat neve Kitöltő/készítő Megőrzési hely Megőrzési idő Másolatot kap

Szempontlista

Az ellenőrzött

területek listája

Idő- és

felelősségmátrix

Vezetői kör

igazgató

Minőségirányítási

kézikönyv

5 év

1 év

1 év

Irattár

Irattár

Irattár

Feljegyzés Igazgató

Terv Igazgató Minőségirányítási

kézikönyv

1 év Önkormányzat

Jegyzőkönyv Igazgató Minőségirányítási

kézikönyv

1 év Önkormányzat

Megbízatások Igazgató Minőségirányítási

kézikönyv

1 év A delegált

Időterv (a

beszámoláshoz)

Igazgató Minőségirányítási

kézikönyv

A delegált

Ellenőrzési lista A delegált

Elektronikus

adatbázis

A feljegyzést

végző

Minőségirányítási

kézikönyv

5 év irattár

Felelősségek és hatáskörök

Felelős Érintett Informált

1. Igazgató Iskolavezetés Alkalmazotti közösség

2. Igazgató Iskolavezetés Alkalmazotti közösség

3. Igazgató Iskolavezetés Alkalmazotti közösség

4. Igazgató Alkalmazotti közösség

5. Igazgató Delegáltak

6. Igazgató Delegáltak

7. Az ellenőrzést végző

személy

Ellenőrzött

8. Delegált ellenőrző Ellenőrzött

9. Delegált ellenőrző Ellenőrzött

10. Delegált ellenőrző Igazgató

A felelősség-mátrix és a fő folyamatok gazdái

Szervezeti egység vagy folyamatgazda

A Igazgató F Szaktanárok

B Igazgatóhelyettes G Tanítók

C Gazdaságvezető H Napközis nevelők

D Munkaközösség-vezető I DÖK-vezető

E Minőségügyi munkacsoport J Gyermekvédelmi felelős

Folyamat A B C D E F G H I J

1. Pedagógiai program x

2. Éves tervezés X X X X

3. Vezetői ellenőrzés X X X X

4. Irányított önértékelés X

5. Partnerek azonosítása, igényeinek és

elégedettségének mérése

X X X

6. Kiválasztási és betanulási rend

működtetése

X X

7. Továbbképzési rendszer

működtetése

X X

8. Belső értékelési rendszer

(munkatársak értékelése)

X

9. Ösztönző rendszer működtetése

(szolgáltatások)

X

10. Eszköz, felszerelés, épület biztosítása

(infrastruktúra)

X X

11. Gazdasági és pénzügyi folyamatok X X

12. 8.o beiskolázása X X

13. Módszertani eszköztár és kultúra X

14. A tanulási támogatása X X X

15. Az adott csoport előrehaladására

vonatkozó éves pedagógiai tervezés

(tanmenet)

X X X X X X

16. A tanuló értékeléséhez szükséges

közös követelmények és

mérőeszközök

X X

17. Pedagógusok együttműködése X X

18. Az intézmény működésének éves

értékelése

X X X X X X

19. Belső audit X

Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére

(pedagógus munkatárs)

Lépések Módszer Eszköz Érintett Felelős Határidő

I. Pályázat kiírása Pályáztatás Média A szakmai

munkaközösség

igazgató Tanév

vége

II. Határidőre beérkező

pályázatok értékelése

Dokumentum

elemzés

Szakmai

önéletrajz

Pályázó,

igazgató

Igazgató Pályázat

határideje

(aug.1.)

III. Személyes beszélgetés

a pályázóval

Beszélgetés Dokumentumok,

pályázat

Pályázó,

igazgató

Igazgató Aug. 15.

IV. Intézmény céljainak

megismertetése

Beszélgetés Küldetésnyilatkozat,

PP

Pályázó,

igazgató

Igazgató Aug. 15.

V. A feltételrendszer

megismertetése

Beszélgetés Munkajogi

dokumentum.

Pályázó,

igazgató

Igazgató Aug. 15.

VI. Megbízás Döntés Munkaszerződés,

munkaköri

leírás

Pályázó,

igazgató

Igazgató Aug. 20.

VII. Patronáló tanár

kijelölése*

Felkérés Megbízás Patronáló tanár,

pályázó, igazg.

Igazgató Aug. 28.

VIII. Személyes beszélgetés

a vezetővel egyéni

érdeklődési kör

megismerése

érdekvédelmi

szervezetek

megismerése az iskola

hagyományainak

megismerése

Beszélgetés Iskolai

dokumentumok

Pályázó,

igazgató,

szervezetek

képviselője,

munkaközösség

vezetője

Igazgató

patronáló

tanár

Szept. 10.

IX. Személyes

találkozások (a

patronáló tanárral)

Bemutatás Munkatársak +

új munkatárs +

patronáló tanár

Igazgató

helyettes

Szept. 10.

X. A kiválasztás és

betanulás értékelése

Megbeszélés

Írásbeli

értékelés

Értékelés

szempontjai

a PP

Munkaköri

leírás

Óralátogatás

értékelő lap

adminisztráció

Új munkatárs

Patronáló tanár

igazgató

Igazgató Jan.31.

május 31.

XI. Az eljárásrend

korrekciója az

értékelés tapasztalatai

alapján

Korrekció Eljárásrend Minőségügyi

tanács

Igazgató Június 15.

· Szempontok a patronáló tanár kiválasztására

– legalább 5 éve iskolánk kinevezett pedagógusa, általában munkaközösség-vezető

ill. az ő javaslatára kiválasztott munkatárs

A patronáló pedagógus feladata:

– a belépő új, pályakezdő ill. nem pályakezdő kolléga óráinak látogatása (havonta egyszer) az

óralátogatási értékelő lap szempontjai szerint

– adminisztráció pontos vezetése

– informális problémák megbeszélése

Továbbképzési rend működtetése

A továbbképzési rendszer működtetésének folyamatszabályozása

Célja: Tudatos humán erőforrás fejlesztése, a felső képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus-továbbképzési

rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével.

A folyamat leírása:

1. Minden év elején a megérkezés után az általános igazgatóhelyettes közzéteszi a továbbképzési

jegyzéket a nevelőtestület számára a tanári szobában.

2. A továbbképzésre jelentkezők március 8-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre

írásban jelentkeznek a továbbképzési felelősnél.

3. Március 10-ig az általános igazgatóhelyettes előterjeszti a munkaértekezleten a jelentkezési

igényeket.

4. a./ Ezután a tantestület a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja

a támogatandó továbbtanulók névsorát.

b./ A közalkalmazotti tanács ezzel egy időben véleményezi a jelentkezéseket.

5. Március 14-ig az iskola igazgatója a gazdasági vezetővel egyeztetve véglegesíti a továbbtanulók

személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit.

6. Március 15-ig az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet.

7. A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befizetik a

tandíj rájuk eső részét, a gazdasági vezető pedig a többit.

8. A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a

szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek, illetve a tantestületnek.

9. A folyamatgazda minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását,

ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra.

A továbbképzési rendszer működtetésének folyamatszabályozása

Az 1997/98-as tanévben a pedagógus továbbképzéssel foglalkozó minőségi kör kidolgozta, és a

tantestület elfogadta egy ötéves továbbképzési terv alapelveit. Az évenkénti beiskolázásnál ez az

irányadó. Ez a dokumentum a Pedagógus-továbbképzés kulcsfolyamata c. zárójelentésben található.

Az elmúlt évek tapasztalata alapján ez a rendszer jól működött, amit 2002-ben a módosított

kormányrendelet alapján (111/200l.) felülvizsgáltunk és kiegészítettünk. A szempontrendszer

korrekciója 5 évenként történik.

Célja: Tudatos humán erőforrás fejlesztése, a felső képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus-továbbképzési

rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével.

A folyamat leírása:

1. Minden év elején a megérkezés után az igazgatóhelyettes közzéteszi a továbbképzési jegyzéket a

nevelőtestület számára a tanári szobában.

2. A továbbképzésre jelentkezők március 8-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, milyre

írásban jelentkeznek az igazgatóhelyettesnél.

3. Március 10-ig az igazgatóhelyettes előterjeszti a munkaértekezleten a jelentkezési igényeket.

4. a.) Ezután a tantestület a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja

a támogatandó továbbtanulók névsorát.

b.) A közalkalmazotti tanács ezzel egy időben véleményezi a jelentkezéseket.

5. Március 14-ig az iskola igazgatója a gazdasági vezetővel egyeztetve véglegesíti a továbbtanulók

személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit.

6. Március 15-ig az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet.

7. A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befizetik a

tandíj rájuk eső részét, a gazdasági vezető pedig a többit.

8. A továbbtanuló kollégák a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a

szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek, illetve a tantestületnek.

9. A folyamatgazda minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását,

ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra.

Továbbképzési rendszer működtetésének szabályozása

Felelősségi mátrix

Lépés Felelős Érintett Informált

1. Igazgatóhelyettes Nevelőtestület Nevelőtestület

2. Továbbképzési felelős Jelentkezők Igazgató

3. Igazgatóhelyettes Tantestület Gazdasági vezető

4.a Igazgatóhelyettes Tantestület Gazdasági vezető,

tantestület

4.b Igazgatóhelyettes Közalkalmazotti tanács Gazdasági vezető,

tantestület

5. Igazgató Továbbtanulásra jelentkezők,

gazdasági vezető

Tantestület

6. Igazgató Továbbtanulók Tantestület

7. Igazgató Továbbtanuló Tantestület, gazdasági

hivatal

8. Munkaközösség-vezetők Továbbtanuló Munkaközösségek

9. Folyamatgazda Igazgató tantestület

Keletkezett dokumentumok, bizonylatok

Lépés Dokumentum neve Készítő/kitöltő Megőrzési

hely

Megőrzési

idő

Másolatot kap

1. Továbbképzési

jegyzék

Helyettesi iroda 1 év

2. Írásbeli jelentkezés Jelentkező Továbbképzési

dosszié

1 év Igazgató

3. Jegyzőkönyv igazgatóhelyettes Irattár 1 év Gazdasági vezető

4. Jegyzőkönyv Igazgatóhelyettes Irattár 1 év Gazdasági vezető

5. Továbbtanulók

névsora

Igazgató Továbbtanulási

terv

1 év Gazdasági vezető

6. Írásos

visszaigazolás

Igazgató Irattár 1 év Jelentkezők

7. Éves beiskolázási

terv

Igazgató Irattár 1 év Gazdasági vezető

8. Visszaigazolás a

felvételről

A felvételt

hirdető

intézmény

Irattár 1 év

9. Feljegyzés Munkakörvezető Továbbképzési

dosszié

1 év Igazgató

10. A folyamatgazda

beszámolója

Folyamatgazda Továbbképzési

dosszié

1 év jegyzőkönyvvezető

Az intézményi munka tervezése

Stratégiai tervezés

A pedagógiai tervezés (a HPP felülvizsgálatának) folyamatszabályozása

A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása

A folyamat leírása

1. A HPP felülvizsgálata szeptemberben 5 évenként történik. Első lépésként az iskola vezetése

áttanulmányozza a KT-t és a szükséges törvényi szabályozásokat.

2. A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a HPP módosításra, kiegészítésre

szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel.

3. Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok a támogatói kör tagjaiból.

4. Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak.

5. Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok

megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról.

6. A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését.

7. Novemberben a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszéli módosító javaslataikat és

összehasonlítják.

8. Novemberben tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító

javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat.

9. Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a

programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül.

10. Az így kiegészített pedagógiai programot az SZM ülésen elfogadtatjuk, DÖK ülésen a tanulókkal

is megismertetjük.

11. December közepén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi

előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor

bővíthető. Ha hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják.

12. Január közepén az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a HPP fejlesztési módosításait.

Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz.

13. Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen

partnereinkkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon.

14. Az igazgató a második félév elején a módosított HPP-t felterjeszti az önkormányzathoz

elfogadásra.

Felelősségek és hatáskörök

Lépés Felelős Érintett Informált

1. Igazgató Tantestület

2. Igazgató Kibővített isk.vez. Nevelőtestület

3. Igazgató Támogatói kör Nevelőtestület

4. Igazgató Munkacsoportok Nevelőtestület

5. Igazgató Tantestület

6. Csoportvezetők Munkacsoport tagjai Igazgató

7. Csoportvezetők Munkacsoport tagjai Igazgató

8. Igazgató Tantestület

9. Munkacsoportok vezetői Tantestület

10. Igazgató, DÖK vezető SZM, DÖK

11. Igazgató Iskolavezetőség Tantestület

12. Minőségi kör vezetője Minőségi kör tagjai Igazgató

13. Igazgató Tantestület

14. Igazgató Szülők,

gyerekek,tantestület

15. Igazgató Önkormányzat tantestület

A keletkezett dokumentumok és bizonylatok

A bizonylat neve Kitöltő/készítő Megőrzési hely Megőrzési

idő

Másolatot kap

A HPP

módosításra

szoruló területe,

folyamatai

Kibővített isk.

vezetőség

Minőségügyi dosszié 1 év Munkacsoportok

Megalakult

munkacsoportok

listája

A minőségi kör

vezetője

Minőségügyi dosszié 1 év Igazgató

A területekhez

rendelt

munkacsoportok

A minőségi kör

vezetője

Minőségügyi dosszié 1 év Igazgató

Módosító

javaslatok,

kiegészítések

Munkacsoportok Minőségügyi dosszié 1 év Igazgató

Kiegészítő HPP Munkacsoportok Minőségügyi dosszié 5 év Könyvtár,

igazgatói iroda

Az iskola éves munkatervének elkészítése- (folyamatszabályozás)

A folyamat célja:

A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben és

felelősökre lebontva az éves feladatokat.

A folyamat leírása:

1. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és

oktatási célkitűzésekről, az intézményi munkatervek tartalmi és formai elvárásairól.

2. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről.

3. Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti, a nyár folyamán milyen

fejlesztések történtek.

4. A fentieket figyelembevéve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a

célokat, célértékeket.

4/a. A DÖK és az ifjúságvédelmi felelősök elkészítik éves munkatervüket.

5. Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok

eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a

feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez.

6. Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi

terveket.

7. Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják,

akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott

lépésnél beavatkozás szükséges.

8. Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét,

amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is.

9. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési

tervet, amely tartalmazza a m érések várható idejét, szereplőit és felelőseit.

10. Ezzel egyidőben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát.

11. Az aktualizált kommunikációs adatbázis szolgálja a tájékoztatási rendszer megtervezését.

12. Ezek után az igazgató összeállítja és írásba foglalja az iskola éves munkatervét.

13. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag,

formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják, ha nem akkor az adott területen beavatkozás

szükséges.

14. Szeptember 15-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez az igazgatói

irodában.

Felelősségek és hatáskörök

Felelős Érintett Informált

1. Igazgató Mk.vezetők, ifj.véd felelős, DÖK vezető Tantestület

2. Igazgató Tantestület

3. Igazgató Tantestület

4. Mk.vezetők Tantestület

5. Mk.vezetők Tantestület

6.

7. Mk. vezetők Tantestület Igazgató

8. Igazgató Mk.vezetők, ifj.véd.felelős, DÖK vezető

9. Igazgató Mk. vezetők

10. Igazgató Mk.vezetők, DÖK vezető

11. Igazgató Tantestület

12. Igazgató

13. Igazgató Tantestület Fenntartó, szülő

14. Igazgató iskolatitkár

Dokumentumok és bizonylatok rendje

A bizonylat Kitöltő Megőrzési hely Megőrzési idő Másolatot kap

1. Jegyzőkönyv Jegyzőkönyvvezető

Dosszié

(jegyzőkönyvtár)

1 tanév

2. Órarend Igazgatóhelyettes

Igazgatóhelyettesi

iroda

½ tanév Tanárok

3. DÖK és ifj.

védelmi

munkaterv

DÖK

vez.ifj.védelmi

vezetői

Igazgatói iroda 1 tanév

4. Munkaközösségi

tervek

Mk.vezetők Igazgatói iroda 1 év Mk.vezetők

5. Feladatterv Igazgató Igazgatói iroda 1 év Mk.vezetők

6. Mérési terv Igazgató Igazgatói iroda 1 év Mk.vezetők

7. Rendezvényterv Igazgató és

ig.helyettes

Igazgatóhelyettesi

iroda

1 év Szülők,

alkalmazotti

közösség

8. Tájékoztatási

rendszer

Igazgató Mini kézikönyv 1 év

9. Az intézmény

munkaterve

Igazgató Igazgatói iroda 1 év fenntartó

Ellenőrzés, értékelés, mérés

Irányított önértékelés

A folyamat leírása

Az intézmény irányított önértékelése az iskola összes működési területére vonatkozóan, a

folyamatszabályozások előkészítéseként történik. Azt jelenti, hogy az önértékelés szempontjai előre

meghatározottak. Az irányított önértékelésnek kettős célja van. Információgyűjtés a szervezeti kultúra

szintjéről, és az intézmény folyamatairól. Kétirányú folyamat: bemenő adta a szervezeti kultúra

szintjének elkészítéséhez és adatul szolgál a stratégiai tervezéshez.

Az önértékelés területei: szervezeti kultúra

folyamatok szabályozottsága

folyamatos fejlesztés alkalmazása

Felhasznált módszerek: dokumentumelemzés

strukturált interjú

kérdőív

fókuszcsoportos interjú

teszt

Lépései: 1. Vezetői értékelés önkitöltős kérdőív segítségével

2. Dokumentumelemzés

3. Klímateszttel való vizsgálat

4. Fókuszcsoportos interjúk

5. Vezetői interjú

Résztvevői: az igazgató, helyettesek, alkalmazotti közösség – reprezentatív kiválasztással

1. A vezetői kör meghatározta az irányított önértékelés célját:

– információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjeiről

– az intézmény folyamatairól

2. Majd számba vette és ütemezte az elvégzendő feladatokat, döntést hozott a vizsgálatot végzők

személyéről, a vizsgálat módszeréről és idejéről, valamint a vizsgált területek szempontjait,

eszközeit.

3. Az intézményvezetői (igazgató, ig.helyettes) kérdőív alapján megtörtént a vezetői önértékelés.

4. A vezetői kör elvégezte a klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítését:

– meghatározta a vizsgálat célját

– a feldolgozásban részt vevők körét

– a vizsgálat helyét, idejét

– a feldolgozás határidejét

5. A klímavizsgálat lebonyolítása és felmérés elvégzése után az értékelő team elkészítette annak

összefoglaló elemzését.

6. A klímatesztek és a vezető kérdőívek elemzése után a feldolgozásban részt vevők megfogalmazták

a fókuszcsoportos interjú kérdéseit. Korrekció: a rossz kérdőívek kiszűrése, javítása.

7. A fókuszcsoportos interjú módszertana, lebonyolítása és feldolgozása. Ezután kidolgozásra került a

fókuszcsoportos interjú lebonyolítási terve, a protokoll összeállítása.

8. A fókuszcsoportos interjúk lebonyolítására két területen került sor, a technikai dolgozók és a

pedagógusok munkacsoportjában. Korrekció: kérdések pontosítása.

9. A feldolgozásban résztvevő team az elemzések elvégzése után elkészítette annak összegzését.

10. A vezetői kör az irányított önértékelés összegzett eredményei alapján elkészítette a vezetői interjút.

11. Az igazgatóhelyettes a vezetői interjú kérdései alapján lefolytatták az interjút, melynek

szempontjai a kihívásokban felvett ellentmondások, az erősségek-gyengeségek valamint fejlesztési

javaslatok. Korrekció: kérdések javítása, pontosítása.

12. A vezetői kör az önértékelés anyagaiból elkészítette az irányított önértékelés végső összesítését.

13. A felmérések eredményeinek ismertetésére a félévi értekezlet kapcsán került sor.

14. Ezután a vezetői kör összeállította a problémakatalógust, kijelölte a fejlesztendő területeket.

Felelősségek és hatáskörök

A lépés tárgya Felelős Érintett Informált

1. Az önértékelés céljainak

meghatározása

Igazgató Vezetői kör Tantestület

2. Feladatok ütemezése,

módszertani előkészítése

Projektvezető Vezetői kör +

támogatói kör

Tantestület

3. A vezetői önértékelés

elkészítése

Intézményi

programfelelős

Intézményfelelős

igazgató

igazgatóhelyettes

vezetői kör

Vezetői kör + aktív

mag

4. A klímatesztekkel való

vizsgálat módszertani

előkészítése

Intézményi

programfelelős

Intézményfelelős

igazgató

vezetői kör

Aktív mag

5. A klímavizsgálat

lebonyolítása, felmérések

elvégzése, összefoglaló

elemzés elkészítése

Intézményi

programfelelős

értékelő team

Aktív mag

(munkatársi

kollektíva)

Tantestület

6. A fókuszcsoportos interjú

kérdéseinek megfogalmazása

Intézményi

programfelelős

Igazgató

vezetői kör

aktív mag

7. A fókuszcsoportos interjú

módszertanának lebonyolítási

tervének, kidolgozása, a

protokoll összeállítása

Az interjú

lebonyolításáért és

feldolgozásáért

kijelölt felelős

A fókuszcsoportos

interjú moderátorai

és feldolgozói

A fókuszcsoportos

interjú alanyai

8. A fókuszcsoportos interjú

lebonyolítása

Fókuszcsoportos

interjú moderátorai

Fókuszcsoportos

interjú

moderátorai,

alanyai és

feldolgozói

9. A fókuszcsoportos interjú

elemzése, összegzése

Intézményi

programfelelős

Vezetői kör

intézményfelelős

10. A vezetői interjú előkészítése

az összegzés eredményei

alapján

Intézményi

programfelelős

Vezetői kör

intézményfelelős

11. A vezetői interjú lefolytatása Az interjú

lefolytatásával

megbízott

Igazgató

igazgatóhelyettes

munkatárs

12. Az irányított önértékelés

anyagainak végső összesítése

Intézményi

programfelelős

Vezetői kör

13. A munkatársi kör

tájékoztatása a felmérések

eredményéről

Igazgató

intézményi

programfelelős

Vezetői kör Alkalmazotti

közösség

intézményfelelős

14. Problémakatalógus

összeállítása, fejlesztendő

területek kijelölése

Intézményi

programfelelős

Vezetői kör Aktív mag

Éves értékelés folyamatszabályozás

Célja: az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a

szükséges módosítások feltárása.

A folyamat leírása:

1. Az igazgató május harmadik hetében felkéri az értékelésben érintett területek felelőseit

beszámolóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük

megvalósulásának mértéke.

2. Júniusban a munkaközösség vezetők, a DÖK és ifjúságvédelemi felelős, a Minőségügyi Tanács

vezetője, a folyamatgazdák, az intézkedési tervek felelősei elkészítik éves beszámolójukat.

Az igazgató összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit, értékeli a tantestület tagjainak munkáját,

ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi). Az igazgatóhelyettes összesíti az

osztályok statisztikáit. Az indikátor rendszer folyamatgazdája beszámol az aktuális statisztikai

adatokról.

a.) Június végén a munkaközösségek meghallgatják az éves beszámolót, elmondják

észrevételeiket, majd elfogadják azt.

3. Ezután az igazgató összegzi az éves beszámolót. Dokumentum elemzéssel ellenőrzi a

feladattervek, célkitűzések megvalósulását.

4. A tanévzáró értekezleten a 2.pontban megjelölt felelősök beszámolnak éves munkájukról. A

beszámolók alapján az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját.

5. Ezek után a nevelőtestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról.

6. A tantestület elfogadja a tanév végi beszámolót.

7. Az igazgató gondoskodik róla, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön.

A folyamat gazdája a tanévzáró értekezlet után, júniusban ellenőrzi az éves beszámoló elkészítésének

lépéseit, ahol szükséges, javaslatokat tesz a korrekciókra, melyek beépülnek a következő éves

tervezésbe.

Felelősségek és hatáskörök

A lépés

tárgya

Felelős Érintett Informált

1. Igazgató Területek felelősei Tantestület

2. Területek felelősei Tantestület Igazgató

3. Igazgató Igazgatóhelyettes

4. Területek felelősei Tantestület

5. Igazgató fenntartó

A dokumentumok és bizonylatok rendje

A bizonylat

megnevezése

Kitöltő/készítő Megőrzési hely Megőrzési

idő

Másolatot kap

1. Éves beszámolók Területek felelősei Beszámoló-tár ½ év Igazgató

2. Jegyzőkönyv Felkért

jegyzőkönyvvezető

Iktató 1 év

3. Az iskola éves

beszámolója

Igazgató Iktató 1 év fenntartó

Belső értékelési rend működtetése

Belső értékelési rendszer működtetésének eljárása

Definíció:

Jelen eljárás az intézményünkben dolgozó alkalmazottak, mindenki által ismert és elfogadott értékelési

rendjét tartalmazza, mely az alapdokumentumainkban megfogalmazott alapértékekre támaszkodik.

Hivatkozások:

– Pedagógiai Program

– SZMSZ

– Minőségirányítási kézikönyv

– A pedagógus munka értékelése

– Minőségi kör zárójelentése

– Jogi szabályozás

Felelősség és hatáskör

Az eljárásban meghatározottak szerint.

Meghatározások:

Folyamatszabályozás: a vezetői kör által kidolgozott, standardizált szabályozás, amely a PDCA ciklus

logikáját követi.

Munka- és foglalkozási tervek az intézményvezető által elfogadott célokat és feladatokat összefoglaló

dokumentum.

Kérdőívek: alkalmazottak önértékelése

Vezetői ellenőrzés értékelési dokumentumai:

– óralátogatások feljegyzései

– tanmenetek ell. Listája (vezető ellenőrzi a meglétét, a munkaközösség-vezető a minőségét)

– tanmenetek ell. Listája

– naplóvezetés, anyakönyv, bizonyítvány, ellenőrzők kitöltésének megléte

– interjútervezet

– felkészítő tanárok versenyeredményei

Értékelési szempontok: minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elosztásának elvei, a HPP

célkitűzései alapján összeállított elvárások.

Kompetencia-térkép: tartalmazza a pedagógusok feladatkörét, képzettségét, szakmai érdeklődését,

továbbképzéseken való részvételét.

Bizonylatok: az eljárás során keletkező nyilvántartások, feljegyzések, rögzített adatok.

Minőségirányítási utasítások: a minőségirányítási vezető, a folyamatgazdák által jóváhagyott

rendelkező leírásai, észrevételei.

Az eljárás működtetése a PDCA ciklusnak megfelelően történik. Az értékeléshez felhasznált

dokumentumok: HPP, SZMSZ, Küldetésnyilatkozat, különböző szabályozók, munkaköri leírások, jogi

szabályozók, Kjt, a vezetői ellenőrzés folyamatának kimenő adatai.

A tanév során a szűk iskolavezetés (igazgató + helyettes) 18 főt értékel az eljárásnak megfelelően. Ha

nincs önkéntes jelentkező, akkor az alsó, felső tagozatról és a napköziből betűrendben választjuk ki az

értékelteket. A teljes körű értékelés 3 év alatt zajlik le.

Az eljárás leírása:

A folyamatgazda az alakuló értekezleten felkéri az iskolavezetést az értékelésben résztvevő

pedagógusok kiválasztására. Az önkéntes jelentkezéseket itt megtehetik az érintettek, ha nincs ilyen,

akkor kezdődik meg a kijelölés. A tanévnyitó értekezleten az igazgató ismerteti az adott évben

értékelésre kerülők nevét, az értékelést végző személyt és az értékelések időbeli ütemezését.

A folyamatgazda az érintettek rendelkezésére bocsátja és aláíratja az értékeléshez szükséges

dokumentumokat. (önértékelő lap, óralátogatási szempontok, önértékelési szempontsor, a jelentés

összegzéséhez készült vázlat). A folyamatgazda vezetésével az érintettek szeptember utolsó hetében

kiscsoportos beszélgetést folytatnak az értékelés céljáról, menetéről. Közösen megállapodnak az

óralátogatások idejében, számában (személyenként min. 2 óra, lehetőség szerint osztályfőnöki óra is),

az értékeléshez szükséges egyéb információforrások egyeztetése is megtörténik (adminisztráció,

kollégák és mk.vezető véleménye, tanulói produktumok).

Az értékelésért felelős személyek az általuk értékeltekkel megbeszélik az önértékelést négyszemközt,

az ütemezésnek megfelelően.

A felelősök elvégzik az óralátogatásokat, folyamatosan gyűjtik a kiegészítő információkat, ennek

időtartama kb. 1 hónap. Ennek befejezése után kerül sor az értékelő interjúra, ahol az érintettek

vesznek részt.

Az összegyűjtött információk, tapasztalatok, vélemények figyelembe vételével a szempontlista alapján

készíti el az adott értékelő az összegző jelentést a folyamat megkezdésétől számított 3 hónapon belül.

Az összegző értékelés vázlata

1. Szakmai felkészültség

2. A tanulókhoz való viszony

3. A tanulók teljesítménye

4. Tanórán kívüli tevékenység

5. Kollegalitás

Székesfehérvár, 2006. május 14.

Földi Zoltán

igazgató

Melléklet:

SWOT – analízis: /helyzetelemzés/: elégedettség, elégedetlenség témakörben készül.

Tantestület tagjainak

a. Kedves Kolléga!

Kérlek az iskolai Minőségirányítási Programhoz gyűjtsd össze gondolataidat iskolánk tevékenységével

kapcsolatosan. A táblázat megfelelő oszlopába írd be amivel elégedett vagy és írd be amivel nem.

/nevelő-oktató munka, munkád/

Elégedettség Elégedetlenség

1. A környezet rendezettsége

Zöldövezet – előnyei

1. Külső vakolás, tantermek takarítása, felújítása

(függöny, mosdó)

2. A vezetés bizalma, kollegalitás, egységes

követelményrendszer az alsóban

A technikai dolgozók önzetlen segítése (takarítás,

ebédeltetés)

2. Egységes követelményrendszer a felsőben,

informálás, együttműködés (szakmai)

konfliktuskezelés, ellenőrzés, csapatmunka,

érkezés és órakezdés pontatlansága, egymás

munkájának elismerése. Takarítás

3. A szülők bekapcsolódása, segítőkészsége Ped.program és szülők kapcsolatának

rendszeressége

4. Megfelelő osztálylétszám, osztályközösség,

versenyeztetés, sportolási lehetőségek

4. Szakkörök száma, a pedagógusok

leterheltsége, kevés fenntartási összeg,

gyermeklétszám

5. Nyitás a város felé – programokkal 5. –

6. Családias légkör 6. –

7. Nyelvoktatás 7. Eszközellátottság

Köszönöm:

Varga Zita

b. Alkalmazotti közösség

Tisztelt Munkatársunk!

A 2006/2007. Tanévben iskolai munkánkat segíti a Minőségirányítási Program. Ennek elkészítéséhez

a jelenlegi helyzetet elemezzük, így tudjuk feladatainkat megfogalmazni.

Kérjük, írja le gondolatait a táblázat két oszlopába.

Téma: Az iskolánk élete, munkája, …… saját tevékenységem.

Elégedettség Elégedetlenség

Tisztelettel és köszönettel:

Varga Zita

c. Tanulók részére

Kedves Herman Ottós Diák!

A 2006/2007.tanévben szeretnénk eredményesebb, tartalmasabb munkát végezni. Ez csak Veletek,

együtt lehetséges. Ahhoz, hogy iskolában jól érezzük magunkat változtatni tudjunk egy

helyzetelemzést kell készíteni. Ehhez kérem a véleményeteket! Legyetek segítőkészek, őszinték és

körültekintőek! Egy táblázat két oszlopába írjátok le, amivel elégedettek vagytok és azt is, amivel

nem! Ne feledkezzetek meg a tanórán kívüli eseményekről sem!

Elégedettség Elégedetlenség

1. Rendezett, parkosított iskolaudvar, fajátékok 1. Az iskola épületének (külső, belső) állaga, a

mellékhelyiségek rendezettsége (tantermekben

kézmosás lehetősége, padok, székek kopottak,

ebédlő környéke)

2. Lelkiismeretes, segítőkész tanárok

(tanulószobán is) osztályfőnökök gondoskodása

2. Tanár-diák kapcsolat, személyre szóló

fegyelmezés, megfelelő hangnem. Pontos

órakezdés, igazságos értékelés

3. Iskolavezetés 3. Nulladik óra, 7.és 8.óra, sok házi feladat,

nyelvtanulási lehetőségek, szakkörök bővítése

4. A nem pedagógusok segítőkészsége 4. –

5. Tanórán kívüli programok, ünnepélyek (erdei

iskola, tábor, kirándulás, színház, tornatermi

sportolás)

5. A háziversenyek száma kevés, hittanóra

hiánya, szelektív hulladékgyűjtés

6. Szereplés iskolán kívűl (kulturális, sport) 6. –

7. Osztályközösség szerepe 7. Több lány kéne, ne legyen lopás az iskolában

8. Ebéd minősége, büfé 8. Ebéd minősége, ebédelés ideje

9. Jó légkör, sulirádió, disco 9. Sulirádió műsorideje

10. Kerékpártároló, sportpálya, osztálydekoráció 10. Padok, asztalok kicserélése, festés (tábla,

radiátor). Internet hiánya, pályák kivilágítása, háló

11. A külön bevételek (vásár, papírgyűjtés,

pályázati pénz) a tanulók kapják

11. –

Köszönöm együttműködéseteket:

Zita néni

d. Szülők részére

Tisztelt Szülők!

A 2006/2007.tanévtől iskolánkba Minőségirányítási Program szerint végezzük munkánkat. Célunk a

Pedagógiai Program célkitűzéseinek minél eredményesebb megvalósítása, a vállaltak maradéktalan

teljesítése az Önök megelégedésére. A közös nevelő tevékenységünkön változtatni akarunk

gyermekeink érdekében. Ehhez a jelenlegi helyzetet elemezni kell. Kérjük segítő és kritikai

megjegyzéseiket az alábbi táblázatba írják le és küldjék vissza.

Elégedettség Elégedetlenség

1. Az intézmény környezetének rendbetétele 1. Az épület külső burkolata, a mellékhelyiségek

tisztasága, kopottsága

2. A vezetés és a pedagógus lelkiismeretes,

szakszerű, színvonalas munkája. Jó a tanár-diák

kapcsolat is. Osztályfőnöki tevékenység

elismerése (családlátogatás is)

2. Differenciált foglalkozások lehetőségének

hiánya, nyelvtanárok személyének gyakori

változássa. Fegyelmezésben következetesség

3. – 3. Tanulók leterheltsége, magas óraszám,

versenyeztetések házi feladat csökkentése,

ellenőrzése

4. Szülők és pedagógusok összehangolt munkája 4. Szülők, pedagógusok és a DÖK

együttműködése

5. A nem pedagógusok segítőkészsége,

kiszolgálás

5. –

6. Városi rendezvényeken való aktív részvétel

(programokon)

6. Sportversenyeken való részvétel (többfélén és

nagyobb létszámmal, alsósok is, tantárgyi és

kézügyességet igénylő versenyeken is)

7. Tanulókat mozgató programok:

színházlátogatás, erdei iskola (kirándulás),

papírgyűjtés

7. Szülői segítség kérése

8. Megfelelő osztálylétszám – aktivítás, másság

kezelése

8. Magas osztálylétszám

9. Családias légkör – örömmel jönnek iskolába a

gyerekek

9. Családlátogatások rendszere és növelése

10. – 10. A felszerelés megújítása (PC)

11. A szülők sportolási alkalmai (futball és sportgimnasztika)

11. Zenetanulás lehetősége, tanulói

sportgimnasztika és tánctanulás lehetősége.

Tisztelettel megköszönöm:

Varga Zita

e. SZMK Vezetősége

Tisztelt Szülői Munkaközösségi Tag!

Iskolánk a következő tanévtől kezdődően az elkészített minőségirányítási programmal (MIP)

szabályozza a nevelő-oktató és egyéb tevékenységét. A tartalmi megújulást a Pedagógiai Programban

megfogalmazta, ezen célok megvalósítását rendszeres, eredményes együttműködéssel érhetjük el. A

helyzetelemzés a kiinduló pontot jelenti, így azt el kell készíteni. Kérem, gyűjtse össze gondolatait és

az alábbi táblázatba írja le.

Elégedettség Elégedetlenség

Segítő közreműködését köszönöm:

Varga Zita

f. Szponzorok

Tisztelt Támogató Közösség!

Tisztelt Vezető Asszony/Úr!

Eddigi segítő közreműködését, támogatását köszönöm.

A 2006/2007.tanévtől iskolánkba is Minőségirányítási Program segíti a célok elérését, a

feladatok teljesítését. A helyzetelemzés iránymutató és feladat-meghatározó is egyben . Ehhez

kérem őszinte és kritikus gondolatait az alábbi táblázatban megküldeni.

Elégedettség Elégedetlenség

Tisztelettel és köszönettel:

Varga Zita

HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2006.

Intézményi Minőségirányítási Program tartalma

1. Fedőlap:

Intézmény neve

Készítette

2. Tartalomjegyzék

3. Általános rész / bevezetés /

4. Minőségfejlesztési szervezeti ábra

5. Önkormányzati Minőségirányítási Programból:

Intézményre vonatkozó célok

Intézményre vonatkozó általános elvárások

Intézményre vonatkozó feladatok

6. Intézményi minőségpolitika

Minőségpolitikai nyilatkozat

Az intézmény céljai, minőségcélok

Mit tesz az intézmény feladatainak minőségi teljesítése, valamint a minőségirányítási

rendszerműködtetése érdekében

7. Intézményi minőségirányítási rendszer

7.1 Vezetés felelőssége, elkötelezettsége

Intézményvezető feladatainak meghatározása

A törvényes és jogszerű működés biztosítása

A dokumentumok, szabályzatok felülvizsgálatának rendje, folyamata

Belső ellenőrzés, értékelés rendjének kialakítása

Vezetői ellenőrzés

Gazdasági ellenőrzés

Felelősségdelegálás

Munkafeltételek biztosítása

Intézményi HR feladatok meghatározása

7.2 Az intézményi munka tervezése

A stratégiai tervezés

Elvárások, célok meghatározásának folyamata

Munkatervi tervezés folyamata

7.3 Partnerkapcsolatok irányítása, menedzselése

Partnerazonosítás

Partneri igény és elégedettségi vizsgálatok

7.3.1 Kommunikáció a partnerekkel

Intézményen belüli kommunikáció

Intézményen kívüli kommunikáció

Az elkészült dokumentáció hozzáférhetősége

7.4 Mérés, ellenőrzés, értékelés rendszere az intézményen belül

Tanulói mérés ellenőrzés. Értékelés / javasolt a PP-ben szerepeltetni/

7.4.1 Intézményi önértékelés rendszerének kialakítása

Az önértékelési rendszer eljárásrendje

Az önértékelés 7 területének értékelése, indikátorok képzése

8. A minőségfejlesztési rendszer működtetése a PDCA/SDCA rendszer alapján

8.1 Minőségfejlesztési szervest működési szabályzata

8.2 Az elvárások és a belső ellenőrzés, értékelés alapján fejlesztési célok meghatározása

8.3 Intézkedési tervek készítése és megvalósítása

8.4 A fejlesztés elemeinek beépítése az intézmény működésébe

Bevezetés

Iskolánk minőségirányítási programját a 2005/2006.tanév II.félévében állítja össze.

Az elkészítés törvényi vertikuma:

1. Európai Parlament és az Európai Tanács 2001/166/EC számon, az „Európai együttműködés az

iskolai oktatás minőségének értékelésében” című elfogadott ajánlás.

2. Az Oktatási Törvény 40. § (10.11) bekezdéseinek rendelete.

3. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzati minőségirányítási programja: 34/2004. (II. 12.)

Kgy határozattal

A minőségirányítási programunk elkészítésének célja, hogy valamennyi partnerünk elvárását,

elégedettségét szem előtt tartva nyílt majd irányított helyzetelemzéssel meghatározzuk közösségünk

jövőképét, minőségpolitikáját

– Céljaink megfogalmazásával a pedagógiai (nevelési program megvalósítását szolgáljuk

– Az érdekelt felek bekapcsolásával értékké válik a minőség-központúság

– Gyermekközpontú, szolgáltató intézményként dolgozzunk

– Hatékonyan működjünk, ennek alapja a napi gyakorlatba beépített folyamatos fejlesztés

– Tartalmas kommunikációt alakítunk ki társintézményekkel (óvoda, általános iskolák, középfokú

iskolák)

– A racionalitásnak mindenben megfeleljünk, ezáltal közösen biztosítsuk megmaradásunkat.

Minőségirányítási programunk célrendszerében csak olyan kitűzések kerüljenek, amelyek egyrészt

fenntartói, ezen túl partnerei igények, és amelyek színvonalas megvalósítására valamennyien

elkötelezzük magunkat.

Az intézkedési tervvel az iskola stratégiai tevét, pedagógiai programját úgy segítjük, hogy valamennyi

feladat értékelhető módon kerüljön végrehajtásra.

Az intézményi tevékenység külső értékelése és az azt kiegészítő belső önértékelési folyamattal,

mérések alapján rögzített adatokkal kontrolláljuk a pedagógiai program nevelési és oktatási

célkitűzésének megvalósulását, ezzel érjük el azt a feladatellátást, amelynek tartalma jelenti a Herman

Ottó Általános Iskolának a minőséget.

5. Székesfehérvár Megyei Jogú Város önkormányzati minőségirányítási

programja

(A Herman Ottó Általános Iskolára való lebontásban)

I. Az intézményre vonatkozó célok:

Kiemelt célok:

1. A saját fenntartású intézményekben az eddigi szolgáltatások biztosítása, ezzel a kialakult arculat

megtartása.

2. Javul a partnerek elégedettsége az intézmény működésével, nevelő-oktató munkájával

kapcsolatosan.

3. A sajátos nevelési igényű tanulók körében növekszik azok száma, akik integrált nevelésben,

oktatásban részesülnek.

További célok:

1. A sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolása legalább 10 %-kal

csökken.

2. A nevelési-oktatási intézmények legalább 10 %-ban igénybe veszik a felzárkóztató programok

működéséhez szükséges normatívát.

3. Az iskolai oktatás egészében – az alapvető munkavállalói kompetenciákhoz is tartozó – idegen

nyelvi, informatikai, kommunikációs képességek mérhetően fejlődnek.

II. Az intézményre vonatkozó általános elvárások

Valamennyi városi fenntartású közoktatási intézmény feladata:

1. Az intézmény vegye fel céljai közé a partneri elégedettség növelését. Ezzel kapcsolatosan jelölje

feladatként az elvárások, az elégedettség és az elégedetlenség mérését, értékelését.

2. Minden intézmény feladata az önértékelésen alapuló minőségfejlesztési (rendszer) – folyamat

kialakítása és működtetése.

Valamennyi városi fenntartású nevelési-oktatási intézmény feladata:

Valamennyi intézmény tűzze ki célul a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók felzárkóztatását,

feladatként tekintse a saját felzárkóztató program kidolgozását és bevezetését, vagy központi

program bevezetését.

Valamennyi iskola feladata:

1. Valamennyi iskola csökkentse a tanulói lemorzsolódást.

2. Valamennyi iskolában az iskolai oktatás egészében a tanulók – az alapvető munkavállalói

kompetenciák körébe is tartozó – idegen nyelvi, informatikai, kommunikációs képességei

mérhetően fejlődjenek.

Valamennyi általános iskola feladata:

1. Valamennyi általános iskola a NAT, az érvényes kerettantervek alapján elkészített és jóváhagyott

pedagógiai programja, ezen belül a helyi tanterve szerint végezze nevelő-oktató munkáját.

2. Növekedjen az integrált oktatásban részesülők száma.

3. Minden általános iskolában indítani kell általános tantervű (nem emelt szintű) osztályokat (kivéve

a Herman Ottó Általános Iskolát)

Az egyes intézmények általános követelményektől eltérően, illetve azokat kiegészítve az alábbi

feladatokat lássák el:

Herman Ottó Általános Iskola:

„német nemzetiségi nyelv oktatása 1-8 évfolyamig.

III. Ágazati kapcsolatok, partneri együttműködés

– feltérképezés során azon partnerek megnevezése, amelyekkel a közoktatási feladatok ellátása

érdekében együttműködik az önkormányzat.

Meghatározásra kerültek:

– az együttműködés területei, formái, alkalmai és gyakorisága, a kapcsolattartó személyek

kijelölése az egyes partnerek és az önkormányzat részéről.

Felülvizsgálat:

– kapcsolattartók köre évente

– a partnerek körében, az együttműködés területeiben és formáiban bekövetkező

változások, partnerazonosítás négyévenként.

IV. A kapcsolatrendszer hálójának és fő jellemzőinek részlete

(az intézményhez igazítva)

Terület Forma Személyek

Városi fenntar- Ált.isk. Intézm.látogatás cím, telefon, e-mail általános iskolai *

tású ált.iskolán nev.-okt. Int.vez.beszám. személyes találkozó előadó

Költsv.egyezt. (Okt.Iroda előadói, közgyűlés tagjai,

tisztségviselői, oktatási bizottság elnöke,

humán terület felelős alpolgármester

Partnerek – az intézmény profilja szerint

Óvodavezetők mk. vezető

munkaközössége 06-22-316-044 Ligetsori óvoda

Fülöpné Varga Gabriella Ligetsor

Ált.iskolai igazg. mk. vezető Táncsics Mihály

munkaközössége Rehák Mihály Ált.Isk.

06-22-316-168 Szfv Batthyány u.1.

Kisebbségi Ök. Közös rendezvények Gróf Krisztina Szfvár Piac tér

Német-nemzetiségi támogatás 06-20-970-4810

Sági Ágnes

Megyei Gyógyped. Tanulási képességek Vámos Éva ig. Szfvár Kikinda u.1.

Központ vizsgálata 06-22-500-011

FMPSZSZI szaktanácsadás Kremnitzky Gábor ig. Szfvár

Középiskolai felvétel 06-22-500-667 III.Béla király tér 1.

Megyei ÖK-i Hivatal Mátrahalmi Tibor főo.v. Szfvár

Humán Főosztálya 06-22-522-529 Szent István tér 9.

OKÉV Közép-dunántúli

Igazgatósága Marekné dr.Pintér Aranka Veszprém

ig. 06-88-591-409 Óváros tér

Közalkalmazotti munkavállalói Angyal Szabolcs

Érdekegyeztető érdekegyeztetés civil referens

Tanács 06-22-537-138

Pedagógusok Szak- munkáltatói érdekegyeztetés Mihályi Gyula titkár

szervezete oktatástervezés 06-22-502-470

Városi szervezete

Gyermekjóléti gyermekvédelem Nagy Hedvig Szfvár

szolgálat 06-22-332-058 Sütő u. 12.

Gyámhivatal gondozásba vétel

Gyermekvédelem dr.Némethné Móricz Edit Szfvár

06-22-515-300 dr.Koch L.u. 4/b

RÉV Ambulancia drogmegelőzés Cserta Gáborné Szfvár

06-22-506-606 Móri út 20.

ÁNTSZ védőnői ellátás dr.Almási Ferenc főorvos Szfvár

hatósági ellenőrzés 06-22-537-149 Városház tér

Ifjúság-egészség- iskolaorvosi ellátás dr.Tornai Ágnes orvos

ügyi Szolgálat egészségmegőrzés 06-22-326-363

prevenció

Család és Nővédelmi egészségnevelés dr.Nagy László főorvos Szfvár

Tanácsadó 06-22-316-154 Várkörút 8.

Humán Szolgáltató iskolafogászat Újfalusi Istvánné mb.ig. Szfvár

Intézet egészségnevelés 06-22-537-156 Jókai u.

Rendőrség gyermek és ifjúságvédelem dr.Simon László Szfvár

közlekedésbiztonság rendőrkapitány Dózsa György t.3

06-22-541-600

VADEX Rt környezeti nevelés Emmerlingné VADEX Szfvár

(erdei iskola) Köhler Marietta Tolnai u. 1.

06-22-316-943

Városi Fürdőigaz- úszásoktatás Magony Tamás Szfvár

gatóság napközis nyári ellátás 06-22-537-246 Városház tér 1.

SZETA fogyatékos, hátrányos Radeczky Jenőné Szfvár

helyzetű gyermekek 06-22-314-456 Fürdősor 3.

támogatása

Hátránykompenzáció

* Megjegyzés:

Alkalmai: – évente egyszer

– évente kétszer

– évente egyszer

Gyakorisága: – külön címlista szerint

Minőségpolitikai nyilatkozat

Intézményi dokumentumterv, amely tartalmazza

· szervezetünk – minőségpolitikáját

– célkitűzéseit

· a minőség iránti elkötelezettségét

Minőségpolitikánk

Mottója: „Gyermekeink nevelése legszentebb kötelességünk”

Herman Ottó, iskolánk névadójának egyik gondolata.

A múltat megismerve a jelent értékeljük és így megalkotjuk elképzelésünket a jövőről.

75 éves iskolánk, Székesfehérvár Felsővárosának alapfokú intézménye elkötelezi magát 6 évestől 14

éves korig a gyermekek képességeinek, készségeinek fejlesztése, a kompetencia kialakítására,

aminőségi nevelés és oktatás gyakorlására. Ennek érdekében valamennyi dolgozó elkötelezett,

bekapcsolódik a minőségirányítási folyamat körülményeinek biztosításába, működtetésébe.

Számunkra a minőséget az jelenti, hogy az életkori sajátosságokra épülő, élményeket adó munkánkat a

képességekhez rendeljük, ezzel valósítjuk meg a tanulók optimális fejlődését. Adekvát módszereket

alkalmazunk, amelyek a tanulócsoportokhoz igazodnak, így elérhetjük a test, a lélek és a szellem

harmonikus fejlődését, fejlesztését, a gyermekközpontú nevelést. Folyamatosan figyeljük, az iskolával

kapcsolatban álló partnerek reális igényeit, azok közös, kritikus átgondolása után a prioritást

elkészítjük.

Vevőink felé növeljük az elégedettség kialakulását. Fontosnak tartjuk az önértékelésre épülő folyamat

külső és belső szabályozását, az alkalmazkodás és rugalmasság alapelveinek működtetését.

Értelmezésünk szerint minőségi a nevelés és az oktatás akkor, ha jól érezzük magunkat az

intézményünkben és közösen biztosítjuk megmaradásunkat.

Mindezekhez a meggyőzés hallgatással kezdődik, a másik meghallgatásával.

Az intézmény céljai – minőségcélok

I. A Herman Ottó Általános Iskola alapfokú közoktatási intézmény. Tevékenysége nevelő-oktató

munka.

Minőségpolitikai nyilatkozatunk lényegében szervezetünk „hitvallása” a minőségről.

Feladatainkat úgy fogalmazzuk meg, hogy megfeleljünk partnereink igényeinek.

A jelen helyzet alapján elvárható, eredményeket tartalmazó, konkrét, számon kérhető, mérhető

és motiváló legyen a folyamatos minőségjavítás célja.

A jó cél az, amiről a mutatók alapján eldönthető, hogy teljesítettük-e.

II.

Minőségcélok Sikerkritérium/indikátor Feladat

1. Intézményünkben a

minőségirányítási rendszer

megszervezése, elindítása a

2004/2005.tanévben.

TSZ szervezet létrehozása A Támogató Szervezet

működésének szabályozása

2. Célunk, hogy az iskolavezetés

és a pedagógusok legyenek a

minőség iránt elkötelezettek,

segítőkészek a partnerekkel

szemben.

Partnerközpontú intézményként

működjenek.

A minőségpolitikai nyilatkozatot

elfogadók száma

Team tevékenysége végzők

száma (belső)

Partneri tevékenységet vállalók

száma (külső)

Teamek létrehozása

1. Helyzetelemzésre

– partnerek hálójának

elkészítésére

– partnerek igényeinek felmérése

– partnerek elégedettségének

felmérése

3. Tantestületünk legyen jól

felkészült, alakuljon ki a

megújulás igénye

Önképzést vállalók, team munkát

vállalók

A felkészülést és a folyamat

munkát vállalók segítése,

támogatása a vezetés részéről

4. Célunk az egyéni képességek

kibontakoztatása, a tanulók

személyiségének, mozgás

kultúrájának fejlesztése, szilárd

alapismeretek nyújtásával az

eredményes továbbtanulás

megalapozása (érdeklődés,

nyitottság, befogadás)

Eredménymérések mutatói

(alaptevékenység +versenyen)

Tanórán kívüli tevékenységek

mutatói (sport, művészet)

Továbbtanulási mutatók

Külső mérések alkalmazása

(OKÉV)

Belső minimumszintek készítése,

bemérése.

Évenkénti összehasonlító mátrix

készítése

5. Nyugodt, barátságos és

otthonos környezetet biztosítunk

(belső, külső)

Otthonos tantermek száma

Emberi, gyermeki jogok és

kötelességek aránya (házirend)

Tantermek dekorálásának

esztétikájának kialakítása,

tisztaságának biztosítása

A jogok és kötelességek

működése

Iskolánk környéke rendjének,

tisztaságának megvalósítása

6. Célunk az egészséges életmód

kialakítása, (táplálkozás,

higiénia) az egészséget károsan

befolyásoló hatások kerülése

igényére nevelés

Sportolók száma (rendszeres,

alkalmi események)

DROG – fogyasztók száma

Helyi és egyesületi sportigények

biztosítása.

Prevenciós tevékenység a napi

gyakorlatban.

Segítség a rászorulóknak.

7. Hátrányos helyzetű

tanulóinkat minden téren

segítjük

Hátrányos helyzetű tanulók

száma

A velük való foglalkozást

vállalók

Felzárkóztató foglalkozások

szervezése, integrált

foglalkozások szervezése.

Gyermekvédelmi tevékenység

hatásos működése.

8. Kiemelt oktatási célunk az

idegen nyelv, informatika

tantárgyak, a gyermekek

kommunikációs képességének

fejlesztése

Német, angol nyelvet tanulók

(nemzetiségi).

Számítástechnikai eszközök, az

oktatásban résztvevők száma.

Hatékony módszerek

alkalmazásával a más nyelven

való kifejezőképesség

megvalósítása.

Kapcsolat kiegészítése

(nemzetiségi óvoda, iskola).

A számítástechnikai ismeretek és

gyakorlat kialakítása.

9. Célunk, hogy

gyermekközpontú intézményként

működjünk (differenciált

foglalkozás, egyéni, személyre

szabott értékelés)

A differenciált foglalkozások,

(frontális és egyéni) aránya.

Értékelés – osztályozás aránya

A tanulók képességeihez igazodó

módszerek megkeresése,

foglalkozások vezetése.

Reális, személyre szabott,

folyamatos, változatos, fejlesztő

értékelés beépítése a napi

munkába.

Megjegyzés:

Ezek a célok az elfogadott pedagógiai program után kiegészülnek, módosulnak, szinkronba kerülnek.

Határidő: 2006. június 30.

Az iskolai szervezet hatékonyságát befolyásoló minőségcélok

Szervezeti

folyamat

Hozzárendelt cél Prioritás Időtáv Indikátor

Döntéshozatal Elemzésre,

tényekre épülő

döntések

szülessenek

Nagyon fontos Hosszútávú Egyszemélyi

felelősség, a

demokratikus

formákat betartva

Információs

rendszer

Kétirányú

információs

rendszer kiépítése

Nagyon fontos Hosszútávú A szervezet

tagjainak

tájékozottsága

Kommunikáció Hatékony

konfliktus kezelési

eljárások

elsajátítása

Nagyon fontos Hosszútávú A problémakezelés

módja

Értékelés Közösen

kidolgozott,

legitim pedagógus

értékelési rendszer

működtetése

Nagyon fontos Hosszútávú Erkölcs-anyagi

elismerés

A Támogató Szervezet működésének szabályozása

az iskolai minőségirányítási politika team-je

A szabályozás célja:

A szervezet feladatainak és jogkörének meghatározása annak érdekében, hogy az intézményen belül

önállóan és hatékonyan tudják a minőségirányítási rendszert kiépíteni.

Hatókör: Támogató Szervezet (TSZ)

Felelős: a TSZ vezetője: Varga Zita

Irányítója: az intézmény igazgatója (igazgatóhelyettese): Földi Zoltán

A folyamat bizonylatai:

Emlékeztető az elfogadásról

Ideje: 2006. szeptember 25.

Vezeti: Földi Zoltán

Jelen vannak: Kárpáti Imréné igazgatóhelyettes

Varga Zita

Imre Judit

Czvikliné Bujáki Eszter

Hozzáfűzések: Földi Zoltán kérem a folyamatos elemző munkát.

Kárpáti Imréné személyekkel egyetértek

Elfogadás: 2006.szeptember 25.

Folyamatleírás tartalma:

1. A támogató szervezet-felépítése – állandó team

tagjai: 1. Varga Zita

2. Czvikliné Bujáki Eszter

3. Imre Judit

2. Megbízólevél a vezető részére

Készíti: Földi Zoltán igazgató

Elfogadja: a TSZ teamje 2006.szeptember 25.

3. A minőségi körök egy-egy konkrét cél feladatra szerveződnek

létrehozza: igazgató, TSZ team-je

ideje: 2006.szeptember 25.

alsós munkaközösség: saját terve alapján (vez.: Zsoldos Sándorné)

felsős munkaközösség: saját terve alapján (vez.: Horváthné Puru Olga)

feladata: rendszeresen tartott foglalkozásokkal tevékenykednek (alsós havonta,

felsős két havonta. Feladatai közé tartoznak az ügyeleti rend, a szülői értekezletek,

fogadóórák, ünnepségek megszervezése. Kijelölik a műsorok, ünnepségek felelőseit.

Mindkét munkaközösség-vezető segíti az új kollégákat beilleszkedésükben.

Rendszerese tartják a kapcsolatot a külső intézményekkel. Két havonta közösen

értékelik a tanulók magatartását és szorgalmát. Az osztályfőnöki munkákat

összehangolják.

1. A támogató szervezet működési szabályai:

· A teamek vezetői munkájukat a jogszabályban biztosított kedvezmények alapján végzik

· A tagok a munkájukat a jogszabályban biztosított kedvezmények alapján végzik

· A szervezet havonta tartja megbeszéléseit. Az időpontot szóbeli egyeztetéssel határozzák

meg

· A TSZ-t a vezető vagy helyettese hívja össze

· A megbeszélést a vezető vagy helyettese irányítja, a témák, feladatok meghatározása

közösen történik

· A támogató szervezet megbeszélésein részt vesznek a team vezetők, illetve részt vehetnek a

team tagjai, ha jelenlétük a munkát hatékonyabbá teszi.

· A TSZ megbeszéléseiről emlékeztető készül. (Ennek tartalmaznia kell a következőket: kik,

mikor vettek részt a megbeszélésen, mi volt a téma, ki mit javasolt, milyen problémák

megbeszélése történt meg, milyen határozatok születtek, ki a felelős és mi a határidő)

· Az emlékeztetőt a tagok közül egy fő megbízott írja, melyet a megbeszélést követő második

munkanapon számítógépes szövegszerkesztőn történő átírás és aláírás után az intézményi,

illetve a team vezetők dossziéjában helyez el.

2. A támogató szervezet döntési mechanizmusa

· A TSZ a minőségirányítási rendszer kiépítéséről, a minőségfejlesztési célokról, feladatokról

döntéseit közös egyeztetés alapján az intézményvezető döntéséhez előkészíti

· Ha a tagok is részt vesznek a TSZ megbeszélésén, akkor a döntés előtt a véleményüket meg

kell hallgatni és mérlegelni kell

· A működésről, a feladatok elvégzéséről az intézményvezető dönt.

3. A támogató szervezet vezetőjének feladatai

· Irányítja az intézményben a minőségirányítási rendszer működtetését, a célok elérése, a

minőségpolitika megvalósulása érdekében

· /Követi feladatok teljesültségét, gondoskodik arról, hogy ne legyen lemaradás a tervezett

határidőkhöz képest/

· Ellenőrzi, értékeli, követi a teamek munkáját

· Motiválja a team tagjait az aktív részvételre, személyes példát mutat

· Tájékoztatást ad a partnereknek az intézményben zajló minőségfejlesztési munkáról.

4. A teamek /minőségi körök vezetői/ működési szabályai és a vezetők feladatai – ezek a majd

létrejövő minőségi körök lesznek

· A vezetők kiválasztják a team tagokat

· A team munka megkezdése előtt elképzeléseiket egyeztetik az intézmény vezetőjével. A

megbeszéltekről eltérő tevékenységet addig nem kezdhetnek, míg erre jóváhagyást nem

kapnak

· Önállóan szervezik a team munkáját, közösen feladatterveket készítenek

· Gondoskodnak arról, hogy a teamben, a csapat teljes bevonásával, oldott jó

munkalégkörben, az egyéni képességekre és vállalásokra építve történjen a munka

· A feladatterv egy példányát (aláírások után) kifüggesztik a nevelőiben, hogy mindenki

számára nyilvános legyen

· Az adott feladatra szerveződött team munkája azzal zárul, hogy ajánlást készítenek az

intézményvezető számára, amelyben leírják a változtatási javaslataikat

· A folyamatszabályozások a vezető jóváhagyó aláírása után érvényesek

· A team munkájából eredő dokumentumokat tárolják

· A feladat elvégzése után a munkából születő minden vizsgálati és minden más anyagot

átadnak a koordinátornak.

5. A minőségirányítási rendszer kiépítése/működése során keletkező dokumentumok kezelése

· A keletkezett anyagokat, illetve a vizsgálati anyagokat erre biztosított helyen kell tárolni

· A helye ezeknek az igazgató által meghatározott helyen van /vagy a koordinátor tárolja/

· Az anyagok az intézmény minden dolgozója számára hozzáférhetők

· Az egyes minőségi körök munkájáról készült dokumentáció az erre rendszeresített

faliújságon – a tanárikban kerül felfüggesztésre

· Idegenek számára a dokumentációt csak a vezető teheti hozzáférhetővé.

A szabályozás és a módosítás a MIP alapján történik.

Minőségbiztosítási dokumentálási rend szabályozása

A szabályozás célja: A minőségirányítási rendszer áttekinthetőségének, alkalmazhatóságának és

könnyen kezelhetőségének megteremtése.

Hatókör: Intézményvezető és TSZ

Felelős: igazgató vagy igazgatóhelyettes

Folyamat leírás tartalma:

A minőségirányítási rendszer dokumentációja az alábbi elkülöníthető részekből áll. A

dokumentációs rend kialakítása egy időben kezdődik és az alább felsoroltak szerint történik:

Bizonylati album a minőségirányítási rendszer kiépítéséhez és az intézményi működéshez használt

kitöltetlen formanyomtatványokat, vizsgálati eszközöket tartalmazza tematikus rendbe.

Archívumba kell helyezni:

· Mindazokat az iratokat, amelyek érvénytelenné váltak, mert lejárt a tárolási idejük

· A már nem használt formanyomtatványokat és vizsgálati anyagokat,

· Kitöltött vizsgálati eszközöket és minden vizsgálathoz használt lapot

Archiválási idő:

Bizonylatok neve Archiválás időintervallum

Munkatervek Projekt ideje alatt

Feljegyzések 2 év

Jegyzőkönyvek Iratkezelési szabályzat szerint

Jelenléti ívek Iratkezelési szabályzat szerint

Összefoglalók, beszámolók 5 év

Érvénytelen eljárások 1 év

Kitöltött vizsgálati eszközök és minden,

vizsgálathoz használt lap

Projekt ideje alatt

Feladattervek 5 év

Minőségügyi iratok, amely tartalmazza a minőségirányítási rendszer kiépítésekor keletkező ügyviteli

anyagokat:

Kezelésük az alábbi táblázat szerint

Iratok neve Tárolási idő

Munkatervek Érvényesség idejéig

Feljegyzések Tanév

Jegyzőkönyvek Tanév

Jelenléti ívek Tanév

Összefoglalók, elemzések A következő munkajelentésig

Feladattervek Feladat végrehajtásáig

MIP Jogszabály módosításáig

Szabályozók Érvényességükig

Hozzáférés és nyilvánossá tétel:

A dokumentációk tárolása az intézményvezető által meghatározott helyen történik.

A partnerek a dokumentációt a tárolási helyén ismerhetik meg. A dokumentációt a tárolási

helyén ismerhetik meg. A dokumentációt a helyiségből kivinni nem lehet.

SWOT analízis

/ A szülők által kitöltött kérdőívek alapján/

Erősségek Gyengeségek

1.Az intézmény környezete 1. Az épület külső burkolata, a mellékhelyiségek

kopottsága, tisztasága

2. A vezetés és a pedagógusok lelkiismeretes,

szakszerű, színvonalas munkája. Jó tanár – diák

kapcsolat. Osztályfőnöki tevékenység elismerése.

2. Differenciált foglalkozások lehetőségének

hiánya. Nyelvtanárok gyakori változása.

Következetesség a fegyelmezésben. Órák

elmaradása.

3. 3. Tanulók leterheltsége,magas óraszám,

versenyeztetés. A házi feladat csökkentése,

ellenőrzése.

4. Szülők és pedagógusok összehangolt munkája 4. Szülők, pedagógusok,DÖK együttműködése.

5. A nem pedagógusok segítőkészsége, kiszolgáló

munkája.

5.

6. Városi rendezvényeken /programokon / való

aktív részvétel.

6. Sportversenyeken, tantárgyi, kézügyességet

igénylő versenyeken való részvétel /nagyobb

létszámmal/.

7. Tanulókat mozgató

programok:színházlátogatás, erdei iskola,

kirándulás, papírgyűjtés…/

7. Szülői segítség kérése.

8. Megfelelő osztálylétszám,aktivitás, másság

kezelése.

8. Magas osztálylétszám.

9. Családias légkör, örömmel jönnek a gyerekek

az iskolába.

9. Családlátogatások rendszer,növelése.

10. 10. A felszerelés megújítása /eszközök pl.PC /

11. A szülők sportolási lehetősége / futball,

sportgimnasztika /

11. Zenetanulás lehetősége, tanulói

sportgimnasztika, tánctanulás.

SWOT analízis

/ A tanulók által kitöltött kérdőívek alapján /

Erősségek Gyengeségek

1.

Küldetésnyilatkozat

Mire való az iskola?

„Az iskola arra való; hogy az ember megtanuljon tanulni,

hogy felébredjen a tudás vágya,

megismerje a jól végzett munka örömét,

megízlelje az alkotás izgalmát,

megtanulja szeretni, amit csinál, és

megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”

Szent-Györgyi Albert

Tanulóinknak egy életre szóló ajándékot, útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy mindenféle

paradigmaváltás ellenére léteznek egyetemes emberi értékek, amelyekre stabil tudás építhető. Ha

válaszolni kívánunk korunk kihívásaira, tudomásul kell vennünk, hogy ma már nem elegendő a

tanórákon kifogástalanul tevékenykedő és az előírt viselkedésmintákat követő gyerekeket nevelni. Fel

kell készíteni őket versenyekre, a rájuk váró küzdelmekre, amelyek átszövik életünket, gazdaságunkat,

mindennapjainkat.

Mindent meg kell tennünk, hogy egészséges, önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak

megfelelően teljesítő tanulókat bocsássunk ki az iskola kapuján. Akik önismeretük révén el tudják

dönteni, hol kezdődnek és meddig terjednek adottságaik és képességeik. Hol húzódnak lehetőségeik és

korlátaik határai. Mikor érdemes kockázatot vállalni, mikor szükséges ezek elől kitérni. Hogyan lehet a

sikerből hajtóerőt nyerni, s a kudarcok után felállni és újra- és újra kezdeni.

Hangsúlyozzuk tehát a komplex személyiségfejlesztés felvállalását, amely az intellektuális fejlesztés

mellett az erőteljesebb nevelési funkciók vállalását is jelenti.

Tanulóinknak nyolc év áll rendelkezésükre ahhoz, hogy képességeiket megismerjék, érdeklődésüknek

megfelelően tevékenységi területeket válasszanak maguknak. Megismerjék szűkebb és tágabb

környezetüket, a világot, s az abban zajló természeti és társadalmi jelenségeket.

Megújulásra, önművelésre képes tanulókat kell nevelnünk, akik képesek lesznek az élethossziglani

tanulásra, amit megkövetel a felgyorsult, kitágult világ, a tudományok gyors fejlődése, az

információáradat.

Fontos feladatunk tehát a tudás értékének helyreállítása, megbecsültetése. A tudás, az ismeretszerzés

egyénre szabottan a végtelenségig bővíthető. Megszerzése elsősorban szorgalom és kitartás kérdése.

A minőségirányítási rendszer

A vezető elkötelezettsége

Kellő szakmai felkészültséggel rendelkezem ahhoz, hogy fontosnak tartsam az általam vezetett

intézményben kialakuló minőségfejlesztési munkát.

A minőségi célokban meghatározott feladatok, sikeres elérése érdekében számíthatok kollégáim

támogatására.

Az intézményvezető feladata:

· A minőségügyi folyamattámogatás

· A folyamatban résztvevő munkatársak támogatása, motiválása

· A feladat teljesítéséhez az erőforrások biztosítása

· A döntés előkészítésében való részvétel, véleménynyilvánítás

· Tájékoztatás a minőségfejlesztés eredményeiről, partneri körben

· A teljesítendő feladatok számbavétele, egyenlő teherviselésre való törekvés

· Felelősök, határidők pontos megjelölése a minőségfejlesztési folyamatban

· A felelősök számára hatáskör, jogkör biztosítása

· Képzések, továbbképzések biztosítása

· Ezáltal a szervezeti kultúra fejlesztése

Az alábbiakban felsoroltak alapján végzem:

· A távlati, stratégiai tervezést

· A jól körül határolt vezetői és intézményi célok megfogalmazása

· A szakmai működés nehézségeinek kezelése (ha kell vezetői beavatkozás)

· A pozitív, problémamegoldó kultúra kialakítása a szervezeten belül

A minőségfejlesztési folyamat működésének szervezeti feltételei:

· Az intézményi jó légkör

· Együttműködésre hajlandó közösség

· Új iránti fogékonyság

· Rugalmasság

· A kialakult és elfogadott értékrendre épített napi gyakorlat

· Igényekre épített, szolgáltatói gondolkodás

A vezetői ellenőrzés, értékelés

Iskolánk ellenőrzési, értékelési rendszere a feladatellátás megvalósításának ellenőrzése és értékelése,

azaz a minőségirányítási programja és intézkedési terv megvalósulásának vizsgálata.

Az ellenőrzési, értékelési rendszer alapelvei:

· Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a partneri igényekre és elvárásokra, az oktató-nevelő munkára és

az intézmény működését szabályozó intézkedésekre

· Az ellenőrzés és értékelés legyen fejlesztő célú, segítse elő a minőség javulását

· Legyen nyilvános a dolgozóink számára az értékelés szempontrendszere, a szülők számára az

eredménye

· Az ellenőrzési, értékelési rendszer tényekre és adatokra épül, a keletkezett adatokat adatbázisban

rögzítjük.

Ellenőrzési, értékelési célok:

· Az intézmény törvényes, szakszerű és hatékony működésének nyomon követése

· Az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességének növelése

· Az iskola szolgáltatásaiban közvetlenül érintettek (szülők, tanulók, pedagógusok és alkalmazottak)

elégedettségének növelése.

Az intézményi ellenőrzésben, értékelésben, különösen a törvényesség, a hatékonyság, a szakszerűség,

valamint a fogyasztói elégedettség nézőpontjából érdemes következtetéseket levonnunk.

Törvényesség: megfelelési vizsgálat; a vizsgált objektum megfelel-e a rá vonatkozó előírásoknak.

Eredményesség: megvalósulnak-e a kitűzött célok, illetve milyen mértékig valósulnak meg.

Hatékonyság: a kitűzött célok megvalósulása során követett eljárások megfelelnek-e a szakma hazai és

nemzetközi normáinak, az átlagosan tapasztalható szakmai színvonalnak.

Fogyasztói elégedettség: teljesülnek-e a helyi társadalmi fogyasztó kifejezett igényei és elvárásai,

hogyan történik a kifogások, panaszok kezelése.

A vezetői ellenőrzési terv területei

· Az oktató-nevelő munka

· Adminisztrációs tevékenység

· Bérgazdálkodás

· Pénztár

· Szociális támogatás

· Leltározás

· Munka- és tűzvédelem

· Intézményi higiénia

Az ellenőrzés, értékelés területei a gazdasági és tanügy-igazgatási területén

Sorszám Fő területek Részletezés

1. Gazdálkodás,

tanügyigazgatás:

Gazdálkodási

tevékenység,

igazgatási

tevékenység,

feltételek,

humán forrás

hasznosítása

Gazdálkodás

– a költségvetés összeállítása, annak teljesítése

– a gazdasági tevékenység belső szabályozottsága:

– Számviteli politika szabályzata

– Gazdálkodási ügyrend

– Önköltség számítási szabályzat

– Eszközök és források értékelésének szabályozása

– Pénzkezelési szabályzat

– Feleslegessé vált eszközök hasznosítási és selejtezési

szabályzat

– Beszerzett, illetve előállított immateriális jószág, tárgyi

eszköz üzembe helyezése, dokumentációjának szabályozása

– a gazdálkodás eredményessége, hatékonysága

Igazgatás

– a tankötelezettség teljesítése, tanulói jogviszony

– beiskolázás és továbbhaladás

– a működés törvényessége, jogszabályoknak való megfelelés

Feltételek

– célok és pénzügyi erőforrások összhangja

– tárgyi, infrastrukturális feltételek

– eszköz- és felszerelésjegyzéknek való megfelelés

– ICT feltételei

– Személyi: álláshelyekkel való gazdálkodás

– Jogszabályban meghatározott kötelező alkalmazottak köre

Erőforrás hasznosítás:

– Képesítési előírások

– Munkaerő-gazdálkodás

– Humánerőforrás-fejlesztése (pedagógus továbbképzés)

2. Vezetés, menedzselés – Nevelési-oktatási folyamatok irányítása

– Belső információs rendszer működtetése

– Külső kapcsolattartás, az intézmény képviselet

– PR

3. Szakmai tevékenység:

· A tanulás

eredményessége

· A pedagógiai

program nevelési

céljainak

megvalósítása

A tanulás eredményessége:

– a tanulói teljesítmények a központi mérések alapján

meghatározott területeken

– a pedagógiai programban meghatározott célok teljesülésének

mértéke

4. Elvárás, elégedettség, elégedetlenség mérése és értékelése intézményi szinten, partneri

kapcsolatokban.

A vezetői ellenőrzés folyamatszabályozása

Célja: adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez

A folyamat leírása

1. A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit,

szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit.

2. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket.

3. Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet.

4. Az igazgató szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel,

értekezleten.

5. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató.

A megbízással egyidőben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét.

6. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása.

7. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül.

8. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására.

9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak.

10. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az

értékelési folyamat bemenete lesz.

A keletkezett dokumentumok és bizonylatok

A bizonylat neve Kitöltő/készítő Megőrzési hely Megőrzési idő Másolatot kap

Szempontlista

Az ellenőrzött

területek listája

Idő- és

felelősségmátrix

Vezetői kör

igazgató

Minőségirányítási

kézikönyv

5 év

1 év

1 év

Irattár

Irattár

Irattár

Feljegyzés Igazgató

Terv Igazgató Minőségirányítási

kézikönyv

1 év Önkormányzat

Jegyzőkönyv Igazgató Minőségirányítási

kézikönyv

1 év Önkormányzat

Megbízatások Igazgató Minőségirányítási

kézikönyv

1 év A delegált

Időterv (a

beszámoláshoz)

Igazgató Minőségirányítási

kézikönyv

A delegált

Ellenőrzési lista A delegált

Elektronikus

adatbázis

A feljegyzést

végző

Minőségirányítási

kézikönyv

5 év irattár

Felelősségek és hatáskörök

Felelős Érintett Informált

1. Igazgató Iskolavezetés Alkalmazotti közösség

2. Igazgató Iskolavezetés Alkalmazotti közösség

3. Igazgató Iskolavezetés Alkalmazotti közösség

4. Igazgató Alkalmazotti közösség

5. Igazgató Delegáltak

6. Igazgató Delegáltak

7. Az ellenőrzést végző

személy

Ellenőrzött

8. Delegált ellenőrző Ellenőrzött

9. Delegált ellenőrző Ellenőrzött

10. Delegált ellenőrző Igazgató

A felelősség-mátrix és a fő folyamatok gazdái

Szervezeti egység vagy folyamatgazda

A Igazgató F Szaktanárok

B Igazgatóhelyettes G Tanítók

C Gazdaságvezető H Napközis nevelők

D Munkaközösség-vezető I DÖK-vezető

E Minőségügyi munkacsoport J Gyermekvédelmi felelős

Folyamat A B C D E F G H I J

1. Pedagógiai program x

2. Éves tervezés X X X X

3. Vezetői ellenőrzés X X X X

4. Irányított önértékelés X

5. Partnerek azonosítása, igényeinek és

elégedettségének mérése

X X X

6. Kiválasztási és betanulási rend

működtetése

X X

7. Továbbképzési rendszer

működtetése

X X

8. Belső értékelési rendszer

(munkatársak értékelése)

X

9. Ösztönző rendszer működtetése

(szolgáltatások)

X

10. Eszköz, felszerelés, épület biztosítása

(infrastruktúra)

X X

11. Gazdasági és pénzügyi folyamatok X X

12. 8.o beiskolázása X X

13. Módszertani eszköztár és kultúra X

14. A tanulási támogatása X X X

15. Az adott csoport előrehaladására

vonatkozó éves pedagógiai tervezés

(tanmenet)

X X X X X X

16. A tanuló értékeléséhez szükséges

közös követelmények és

mérőeszközök

X X

17. Pedagógusok együttműködése X X

18. Az intézmény működésének éves

értékelése

X X X X X X

19. Belső audit X

Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére

(pedagógus munkatárs)

Lépések Módszer Eszköz Érintett Felelős Határidő

I. Pályázat kiírása Pályáztatás Média A szakmai

munkaközösség

igazgató Tanév

vége

II. Határidőre beérkező

pályázatok értékelése

Dokumentum

elemzés

Szakmai

önéletrajz

Pályázó,

igazgató

Igazgató Pályázat

határideje

(aug.1.)

III. Személyes beszélgetés

a pályázóval

Beszélgetés Dokumentumok,

pályázat

Pályázó,

igazgató

Igazgató Aug. 15.

IV. Intézmény céljainak

megismertetése

Beszélgetés Küldetésnyilatkozat,

PP

Pályázó,

igazgató

Igazgató Aug. 15.

V. A feltételrendszer

megismertetése

Beszélgetés Munkajogi

dokumentum.

Pályázó,

igazgató

Igazgató Aug. 15.

VI. Megbízás Döntés Munkaszerződés,

munkaköri

leírás

Pályázó,

igazgató

Igazgató Aug. 20.

VII. Patronáló tanár

kijelölése*

Felkérés Megbízás Patronáló tanár,

pályázó, igazg.

Igazgató Aug. 28.

VIII. Személyes beszélgetés

a vezetővel egyéni

érdeklődési kör

megismerése

érdekvédelmi

szervezetek

megismerése az iskola

hagyományainak

megismerése

Beszélgetés Iskolai

dokumentumok

Pályázó,

igazgató,

szervezetek

képviselője,

munkaközösség

vezetője

Igazgató

patronáló

tanár

Szept. 10.

IX. Személyes

találkozások (a

patronáló tanárral)

Bemutatás Munkatársak +

új munkatárs +

patronáló tanár

Igazgató

helyettes

Szept. 10.

X. A kiválasztás és

betanulás értékelése

Megbeszélés

Írásbeli

értékelés

Értékelés

szempontjai

a PP

Munkaköri

leírás

Óralátogatás

értékelő lap

adminisztráció

Új munkatárs

Patronáló tanár

igazgató

Igazgató Jan.31.

május 31.

XI. Az eljárásrend

korrekciója az

értékelés tapasztalatai

alapján

Korrekció Eljárásrend Minőségügyi

tanács

Igazgató Június 15.

· Szempontok a patronáló tanár kiválasztására

– legalább 5 éve iskolánk kinevezett pedagógusa, általában munkaközösség-vezető

ill. az ő javaslatára kiválasztott munkatárs

A patronáló pedagógus feladata:

– a belépő új, pályakezdő ill. nem pályakezdő kolléga óráinak látogatása (havonta egyszer) az

óralátogatási értékelő lap szempontjai szerint

– adminisztráció pontos vezetése

– informális problémák megbeszélése

Továbbképzési rend működtetése

A továbbképzési rendszer működtetésének folyamatszabályozása

Célja: Tudatos humán erőforrás fejlesztése, a felső képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus-továbbképzési

rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével.

A folyamat leírása:

1. Minden év elején a megérkezés után az általános igazgatóhelyettes közzéteszi a továbbképzési

jegyzéket a nevelőtestület számára a tanári szobában.

2. A továbbképzésre jelentkezők március 8-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre

írásban jelentkeznek a továbbképzési felelősnél.

3. Március 10-ig az általános igazgatóhelyettes előterjeszti a munkaértekezleten a jelentkezési

igényeket.

4. a./ Ezután a tantestület a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja

a támogatandó továbbtanulók névsorát.

b./ A közalkalmazotti tanács ezzel egy időben véleményezi a jelentkezéseket.

5. Március 14-ig az iskola igazgatója a gazdasági vezetővel egyeztetve véglegesíti a továbbtanulók

személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit.

6. Március 15-ig az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet.

7. A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befizetik a

tandíj rájuk eső részét, a gazdasági vezető pedig a többit.

8. A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a

szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek, illetve a tantestületnek.

9. A folyamatgazda minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását,

ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra.

A továbbképzési rendszer működtetésének folyamatszabályozása

Az 1997/98-as tanévben a pedagógus továbbképzéssel foglalkozó minőségi kör kidolgozta, és a

tantestület elfogadta egy ötéves továbbképzési terv alapelveit. Az évenkénti beiskolázásnál ez az

irányadó. Ez a dokumentum a Pedagógus-továbbképzés kulcsfolyamata c. zárójelentésben található.

Az elmúlt évek tapasztalata alapján ez a rendszer jól működött, amit 2002-ben a módosított

kormányrendelet alapján (111/200l.) felülvizsgáltunk és kiegészítettünk. A szempontrendszer

korrekciója 5 évenként történik.

Célja: Tudatos humán erőforrás fejlesztése, a felső képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus-továbbképzési

rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével.

A folyamat leírása:

1. Minden év elején a megérkezés után az igazgatóhelyettes közzéteszi a továbbképzési jegyzéket a

nevelőtestület számára a tanári szobában.

2. A továbbképzésre jelentkezők március 8-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, milyre

írásban jelentkeznek az igazgatóhelyettesnél.

3. Március 10-ig az igazgatóhelyettes előterjeszti a munkaértekezleten a jelentkezési igényeket.

4. a.) Ezután a tantestület a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja

a támogatandó továbbtanulók névsorát.

b.) A közalkalmazotti tanács ezzel egy időben véleményezi a jelentkezéseket.

5. Március 14-ig az iskola igazgatója a gazdasági vezetővel egyeztetve véglegesíti a továbbtanulók

személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit.

6. Március 15-ig az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet.

7. A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befizetik a

tandíj rájuk eső részét, a gazdasági vezető pedig a többit.

8. A továbbtanuló kollégák a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a

szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek, illetve a tantestületnek.

9. A folyamatgazda minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását,

ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra.

Továbbképzési rendszer működtetésének szabályozása

Felelősségi mátrix

Lépés Felelős Érintett Informált

1. Igazgatóhelyettes Nevelőtestület Nevelőtestület

2. Továbbképzési felelős Jelentkezők Igazgató

3. Igazgatóhelyettes Tantestület Gazdasági vezető

4.a Igazgatóhelyettes Tantestület Gazdasági vezető,

tantestület

4.b Igazgatóhelyettes Közalkalmazotti tanács Gazdasági vezető,

tantestület

5. Igazgató Továbbtanulásra jelentkezők,

gazdasági vezető

Tantestület

6. Igazgató Továbbtanulók Tantestület

7. Igazgató Továbbtanuló Tantestület, gazdasági

hivatal

8. Munkaközösség-vezetők Továbbtanuló Munkaközösségek

9. Folyamatgazda Igazgató tantestület

Keletkezett dokumentumok, bizonylatok

Lépés Dokumentum neve Készítő/kitöltő Megőrzési

hely

Megőrzési

idő

Másolatot kap

1. Továbbképzési

jegyzék

Helyettesi iroda 1 év

2. Írásbeli jelentkezés Jelentkező Továbbképzési

dosszié

1 év Igazgató

3. Jegyzőkönyv igazgatóhelyettes Irattár 1 év Gazdasági vezető

4. Jegyzőkönyv Igazgatóhelyettes Irattár 1 év Gazdasági vezető

5. Továbbtanulók

névsora

Igazgató Továbbtanulási

terv

1 év Gazdasági vezető

6. Írásos

visszaigazolás

Igazgató Irattár 1 év Jelentkezők

7. Éves beiskolázási

terv

Igazgató Irattár 1 év Gazdasági vezető

8. Visszaigazolás a

felvételről

A felvételt

hirdető

intézmény

Irattár 1 év

9. Feljegyzés Munkakörvezető Továbbképzési

dosszié

1 év Igazgató

10. A folyamatgazda

beszámolója

Folyamatgazda Továbbképzési

dosszié

1 év jegyzőkönyvvezető

Az intézményi munka tervezése

Stratégiai tervezés

A pedagógiai tervezés (a HPP felülvizsgálatának) folyamatszabályozása

A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása

A folyamat leírása

1. A HPP felülvizsgálata szeptemberben 5 évenként történik. Első lépésként az iskola vezetése

áttanulmányozza a KT-t és a szükséges törvényi szabályozásokat.

2. A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a HPP módosításra, kiegészítésre

szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel.

3. Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok a támogatói kör tagjaiból.

4. Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak.

5. Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok

megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról.

6. A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését.

7. Novemberben a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszéli módosító javaslataikat és

összehasonlítják.

8. Novemberben tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító

javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat.

9. Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a

programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül.

10. Az így kiegészített pedagógiai programot az SZM ülésen elfogadtatjuk, DÖK ülésen a tanulókkal

is megismertetjük.

11. December közepén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi

előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor

bővíthető. Ha hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják.

12. Január közepén az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a HPP fejlesztési módosításait.

Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz.

13. Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen

partnereinkkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon.

14. Az igazgató a második félév elején a módosított HPP-t felterjeszti az önkormányzathoz

elfogadásra.

Felelősségek és hatáskörök

Lépés Felelős Érintett Informált

1. Igazgató Tantestület

2. Igazgató Kibővített isk.vez. Nevelőtestület

3. Igazgató Támogatói kör Nevelőtestület

4. Igazgató Munkacsoportok Nevelőtestület

5. Igazgató Tantestület

6. Csoportvezetők Munkacsoport tagjai Igazgató

7. Csoportvezetők Munkacsoport tagjai Igazgató

8. Igazgató Tantestület

9. Munkacsoportok vezetői Tantestület

10. Igazgató, DÖK vezető SZM, DÖK

11. Igazgató Iskolavezetőség Tantestület

12. Minőségi kör vezetője Minőségi kör tagjai Igazgató

13. Igazgató Tantestület

14. Igazgató Szülők,

gyerekek,tantestület

15. Igazgató Önkormányzat tantestület

A keletkezett dokumentumok és bizonylatok

A bizonylat neve Kitöltő/készítő Megőrzési hely Megőrzési

idő

Másolatot kap

A HPP

módosításra

szoruló területe,

folyamatai

Kibővített isk.

vezetőség

Minőségügyi dosszié 1 év Munkacsoportok

Megalakult

munkacsoportok

listája

A minőségi kör

vezetője

Minőségügyi dosszié 1 év Igazgató

A területekhez

rendelt

munkacsoportok

A minőségi kör

vezetője

Minőségügyi dosszié 1 év Igazgató

Módosító

javaslatok,

kiegészítések

Munkacsoportok Minőségügyi dosszié 1 év Igazgató

Kiegészítő HPP Munkacsoportok Minőségügyi dosszié 5 év Könyvtár,

igazgatói iroda

Az iskola éves munkatervének elkészítése- (folyamatszabályozás)

A folyamat célja:

A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben és

felelősökre lebontva az éves feladatokat.

A folyamat leírása:

1. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és

oktatási célkitűzésekről, az intézményi munkatervek tartalmi és formai elvárásairól.

2. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről.

3. Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti, a nyár folyamán milyen

fejlesztések történtek.

4. A fentieket figyelembevéve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a

célokat, célértékeket.

4/a. A DÖK és az ifjúságvédelmi felelősök elkészítik éves munkatervüket.

5. Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok

eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a

feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez.

6. Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi

terveket.

7. Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják,

akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott

lépésnél beavatkozás szükséges.

8. Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét,

amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is.

9. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési

tervet, amely tartalmazza a m érések várható idejét, szereplőit és felelőseit.

10. Ezzel egyidőben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát.

11. Az aktualizált kommunikációs adatbázis szolgálja a tájékoztatási rendszer megtervezését.

12. Ezek után az igazgató összeállítja és írásba foglalja az iskola éves munkatervét.

13. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag,

formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják, ha nem akkor az adott területen beavatkozás

szükséges.

14. Szeptember 15-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez az igazgatói

irodában.

Felelősségek és hatáskörök

Felelős Érintett Informált

1. Igazgató Mk.vezetők, ifj.véd felelős, DÖK vezető Tantestület

2. Igazgató Tantestület

3. Igazgató Tantestület

4. Mk.vezetők Tantestület

5. Mk.vezetők Tantestület

6.

7. Mk. vezetők Tantestület Igazgató

8. Igazgató Mk.vezetők, ifj.véd.felelős, DÖK vezető

9. Igazgató Mk. vezetők

10. Igazgató Mk.vezetők, DÖK vezető

11. Igazgató Tantestület

12. Igazgató

13. Igazgató Tantestület Fenntartó, szülő

14. Igazgató iskolatitkár

Dokumentumok és bizonylatok rendje

A bizonylat Kitöltő Megőrzési hely Megőrzési idő Másolatot kap

1. Jegyzőkönyv Jegyzőkönyvvezető

Dosszié

(jegyzőkönyvtár)

1 tanév

2. Órarend Igazgatóhelyettes

Igazgatóhelyettesi

iroda

½ tanév Tanárok

3. DÖK és ifj.

védelmi

munkaterv

DÖK

vez.ifj.védelmi

vezetői

Igazgatói iroda 1 tanév

4. Munkaközösségi

tervek

Mk.vezetők Igazgatói iroda 1 év Mk.vezetők

5. Feladatterv Igazgató Igazgatói iroda 1 év Mk.vezetők

6. Mérési terv Igazgató Igazgatói iroda 1 év Mk.vezetők

7. Rendezvényterv Igazgató és

ig.helyettes

Igazgatóhelyettesi

iroda

1 év Szülők,

alkalmazotti

közösség

8. Tájékoztatási

rendszer

Igazgató Mini kézikönyv 1 év

9. Az intézmény

munkaterve

Igazgató Igazgatói iroda 1 év fenntartó

Ellenőrzés, értékelés, mérés

Irányított önértékelés

A folyamat leírása

Az intézmény irányított önértékelése az iskola összes működési területére vonatkozóan, a

folyamatszabályozások előkészítéseként történik. Azt jelenti, hogy az önértékelés szempontjai előre

meghatározottak. Az irányított önértékelésnek kettős célja van. Információgyűjtés a szervezeti kultúra

szintjéről, és az intézmény folyamatairól. Kétirányú folyamat: bemenő adta a szervezeti kultúra

szintjének elkészítéséhez és adatul szolgál a stratégiai tervezéshez.

Az önértékelés területei: szervezeti kultúra

folyamatok szabályozottsága

folyamatos fejlesztés alkalmazása

Felhasznált módszerek: dokumentumelemzés

strukturált interjú

kérdőív

fókuszcsoportos interjú

teszt

Lépései: 1. Vezetői értékelés önkitöltős kérdőív segítségével

2. Dokumentumelemzés

3. Klímateszttel való vizsgálat

4. Fókuszcsoportos interjúk

5. Vezetői interjú

Résztvevői: az igazgató, helyettesek, alkalmazotti közösség – reprezentatív kiválasztással

1. A vezetői kör meghatározta az irányított önértékelés célját:

– információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjeiről

– az intézmény folyamatairól

2. Majd számba vette és ütemezte az elvégzendő feladatokat, döntést hozott a vizsgálatot végzők

személyéről, a vizsgálat módszeréről és idejéről, valamint a vizsgált területek szempontjait,

eszközeit.

3. Az intézményvezetői (igazgató, ig.helyettes) kérdőív alapján megtörtént a vezetői önértékelés.

4. A vezetői kör elvégezte a klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítését:

– meghatározta a vizsgálat célját

– a feldolgozásban részt vevők körét

– a vizsgálat helyét, idejét

– a feldolgozás határidejét

5. A klímavizsgálat lebonyolítása és felmérés elvégzése után az értékelő team elkészítette annak

összefoglaló elemzését.

6. A klímatesztek és a vezető kérdőívek elemzése után a feldolgozásban részt vevők megfogalmazták

a fókuszcsoportos interjú kérdéseit. Korrekció: a rossz kérdőívek kiszűrése, javítása.

7. A fókuszcsoportos interjú módszertana, lebonyolítása és feldolgozása. Ezután kidolgozásra került a

fókuszcsoportos interjú lebonyolítási terve, a protokoll összeállítása.

8. A fókuszcsoportos interjúk lebonyolítására két területen került sor, a technikai dolgozók és a

pedagógusok munkacsoportjában. Korrekció: kérdések pontosítása.

9. A feldolgozásban résztvevő team az elemzések elvégzése után elkészítette annak összegzését.

10. A vezetői kör az irányított önértékelés összegzett eredményei alapján elkészítette a vezetői interjút.

11. Az igazgatóhelyettes a vezetői interjú kérdései alapján lefolytatták az interjút, melynek

szempontjai a kihívásokban felvett ellentmondások, az erősségek-gyengeségek valamint fejlesztési

javaslatok. Korrekció: kérdések javítása, pontosítása.

12. A vezetői kör az önértékelés anyagaiból elkészítette az irányított önértékelés végső összesítését.

13. A felmérések eredményeinek ismertetésére a félévi értekezlet kapcsán került sor.

14. Ezután a vezetői kör összeállította a problémakatalógust, kijelölte a fejlesztendő területeket.

Felelősségek és hatáskörök

A lépés tárgya Felelős Érintett Informált

1. Az önértékelés céljainak

meghatározása

Igazgató Vezetői kör Tantestület

2. Feladatok ütemezése,

módszertani előkészítése

Projektvezető Vezetői kör +

támogatói kör

Tantestület

3. A vezetői önértékelés

elkészítése

Intézményi

programfelelős

Intézményfelelős

igazgató

igazgatóhelyettes

vezetői kör

Vezetői kör + aktív

mag

4. A klímatesztekkel való

vizsgálat módszertani

előkészítése

Intézményi

programfelelős

Intézményfelelős

igazgató

vezetői kör

Aktív mag

5. A klímavizsgálat

lebonyolítása, felmérések

elvégzése, összefoglaló

elemzés elkészítése

Intézményi

programfelelős

értékelő team

Aktív mag

(munkatársi

kollektíva)

Tantestület

6. A fókuszcsoportos interjú

kérdéseinek megfogalmazása

Intézményi

programfelelős

Igazgató

vezetői kör

aktív mag

7. A fókuszcsoportos interjú

módszertanának lebonyolítási

tervének, kidolgozása, a

protokoll összeállítása

Az interjú

lebonyolításáért és

feldolgozásáért

kijelölt felelős

A fókuszcsoportos

interjú moderátorai

és feldolgozói

A fókuszcsoportos

interjú alanyai

8. A fókuszcsoportos interjú

lebonyolítása

Fókuszcsoportos

interjú moderátorai

Fókuszcsoportos

interjú

moderátorai,

alanyai és

feldolgozói

9. A fókuszcsoportos interjú

elemzése, összegzése

Intézményi

programfelelős

Vezetői kör

intézményfelelős

10. A vezetői interjú előkészítése

az összegzés eredményei

alapján

Intézményi

programfelelős

Vezetői kör

intézményfelelős

11. A vezetői interjú lefolytatása Az interjú

lefolytatásával

megbízott

Igazgató

igazgatóhelyettes

munkatárs

12. Az irányított önértékelés

anyagainak végső összesítése

Intézményi

programfelelős

Vezetői kör

13. A munkatársi kör

tájékoztatása a felmérések

eredményéről

Igazgató

intézményi

programfelelős

Vezetői kör Alkalmazotti

közösség

intézményfelelős

14. Problémakatalógus

összeállítása, fejlesztendő

területek kijelölése

Intézményi

programfelelős

Vezetői kör Aktív mag

Éves értékelés folyamatszabályozás

Célja: az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a

szükséges módosítások feltárása.

A folyamat leírása:

1. Az igazgató május harmadik hetében felkéri az értékelésben érintett területek felelőseit

beszámolóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük

megvalósulásának mértéke.

2. Júniusban a munkaközösség vezetők, a DÖK és ifjúságvédelemi felelős, a Minőségügyi Tanács

vezetője, a folyamatgazdák, az intézkedési tervek felelősei elkészítik éves beszámolójukat.

Az igazgató összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit, értékeli a tantestület tagjainak munkáját,

ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi). Az igazgatóhelyettes összesíti az

osztályok statisztikáit. Az indikátor rendszer folyamatgazdája beszámol az aktuális statisztikai

adatokról.

a.) Június végén a munkaközösségek meghallgatják az éves beszámolót, elmondják

észrevételeiket, majd elfogadják azt.

3. Ezután az igazgató összegzi az éves beszámolót. Dokumentum elemzéssel ellenőrzi a

feladattervek, célkitűzések megvalósulását.

4. A tanévzáró értekezleten a 2.pontban megjelölt felelősök beszámolnak éves munkájukról. A

beszámolók alapján az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját.

5. Ezek után a nevelőtestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról.

6. A tantestület elfogadja a tanév végi beszámolót.

7. Az igazgató gondoskodik róla, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön.

A folyamat gazdája a tanévzáró értekezlet után, júniusban ellenőrzi az éves beszámoló elkészítésének

lépéseit, ahol szükséges, javaslatokat tesz a korrekciókra, melyek beépülnek a következő éves

tervezésbe.

Felelősségek és hatáskörök

A lépés

tárgya

Felelős Érintett Informált

1. Igazgató Területek felelősei Tantestület

2. Területek felelősei Tantestület Igazgató

3. Igazgató Igazgatóhelyettes

4. Területek felelősei Tantestület

5. Igazgató fenntartó

A dokumentumok és bizonylatok rendje

A bizonylat

megnevezése

Kitöltő/készítő Megőrzési hely Megőrzési

idő

Másolatot kap

1. Éves beszámolók Területek felelősei Beszámoló-tár ½ év Igazgató

2. Jegyzőkönyv Felkért

jegyzőkönyvvezető

Iktató 1 év

3. Az iskola éves

beszámolója

Igazgató Iktató 1 év fenntartó

Belső értékelési rend működtetése

Belső értékelési rendszer működtetésének eljárása

Definíció:

Jelen eljárás az intézményünkben dolgozó alkalmazottak, mindenki által ismert és elfogadott értékelési

rendjét tartalmazza, mely az alapdokumentumainkban megfogalmazott alapértékekre támaszkodik.

Hivatkozások:

– Pedagógiai Program

– SZMSZ

– Minőségirányítási kézikönyv

– A pedagógus munka értékelése

– Minőségi kör zárójelentése

– Jogi szabályozás

Felelősség és hatáskör

Az eljárásban meghatározottak szerint.

Meghatározások:

Folyamatszabályozás: a vezetői kör által kidolgozott, standardizált szabályozás, amely a PDCA ciklus

logikáját követi.

Munka- és foglalkozási tervek az intézményvezető által elfogadott célokat és feladatokat összefoglaló

dokumentum.

Kérdőívek: alkalmazottak önértékelése

Vezetői ellenőrzés értékelési dokumentumai:

– óralátogatások feljegyzései

– tanmenetek ell. Listája (vezető ellenőrzi a meglétét, a munkaközösség-vezető a minőségét)

– tanmenetek ell. Listája

– naplóvezetés, anyakönyv, bizonyítvány, ellenőrzők kitöltésének megléte

– interjútervezet

– felkészítő tanárok versenyeredményei

Értékelési szempontok: minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elosztásának elvei, a HPP

célkitűzései alapján összeállított elvárások.

Kompetencia-térkép: tartalmazza a pedagógusok feladatkörét, képzettségét, szakmai érdeklődését,

továbbképzéseken való részvételét.

Bizonylatok: az eljárás során keletkező nyilvántartások, feljegyzések, rögzített adatok.

Minőségirányítási utasítások: a minőségirányítási vezető, a folyamatgazdák által jóváhagyott

rendelkező leírásai, észrevételei.

Az eljárás működtetése a PDCA ciklusnak megfelelően történik. Az értékeléshez felhasznált

dokumentumok: HPP, SZMSZ, Küldetésnyilatkozat, különböző szabályozók, munkaköri leírások, jogi

szabályozók, Kjt, a vezetői ellenőrzés folyamatának kimenő adatai.

A tanév során a szűk iskolavezetés (igazgató + helyettes) 18 főt értékel az eljárásnak megfelelően. Ha

nincs önkéntes jelentkező, akkor az alsó, felső tagozatról és a napköziből betűrendben választjuk ki az

értékelteket. A teljes körű értékelés 3 év alatt zajlik le.

Az eljárás leírása:

A folyamatgazda az alakuló értekezleten felkéri az iskolavezetést az értékelésben résztvevő

pedagógusok kiválasztására. Az önkéntes jelentkezéseket itt megtehetik az érintettek, ha nincs ilyen,

akkor kezdődik meg a kijelölés. A tanévnyitó értekezleten az igazgató ismerteti az adott évben

értékelésre kerülők nevét, az értékelést végző személyt és az értékelések időbeli ütemezését.

A folyamatgazda az érintettek rendelkezésére bocsátja és aláíratja az értékeléshez szükséges

dokumentumokat. (önértékelő lap, óralátogatási szempontok, önértékelési szempontsor, a jelentés

összegzéséhez készült vázlat). A folyamatgazda vezetésével az érintettek szeptember utolsó hetében

kiscsoportos beszélgetést folytatnak az értékelés céljáról, menetéről. Közösen megállapodnak az

óralátogatások idejében, számában (személyenként min. 2 óra, lehetőség szerint osztályfőnöki óra is),

az értékeléshez szükséges egyéb információforrások egyeztetése is megtörténik (adminisztráció,

kollégák és mk.vezető véleménye, tanulói produktumok).

Az értékelésért felelős személyek az általuk értékeltekkel megbeszélik az önértékelést négyszemközt,

az ütemezésnek megfelelően.

A felelősök elvégzik az óralátogatásokat, folyamatosan gyűjtik a kiegészítő információkat, ennek

időtartama kb. 1 hónap. Ennek befejezése után kerül sor az értékelő interjúra, ahol az érintettek

vesznek részt.

Az összegyűjtött információk, tapasztalatok, vélemények figyelembe vételével a szempontlista alapján

készíti el az adott értékelő az összegző jelentést a folyamat megkezdésétől számított 3 hónapon belül.

Az összegző értékelés vázlata

1. Szakmai felkészültség

2. A tanulókhoz való viszony

3. A tanulók teljesítménye

4. Tanórán kívüli tevékenység

5. Kollegalitás

Székesfehérvár, 2006. május 14.

Földi Zoltán

igazgató

Melléklet:

SWOT – analízis: /helyzetelemzés/: elégedettség, elégedetlenség témakörben készül.

Tantestület tagjainak

a. Kedves Kolléga!

Kérlek az iskolai Minőségirányítási Programhoz gyűjtsd össze gondolataidat iskolánk tevékenységével

kapcsolatosan. A táblázat megfelelő oszlopába írd be amivel elégedett vagy és írd be amivel nem.

/nevelő-oktató munka, munkád/

Elégedettség Elégedetlenség

1. A környezet rendezettsége

Zöldövezet – előnyei

1. Külső vakolás, tantermek takarítása, felújítása

(függöny, mosdó)

2. A vezetés bizalma, kollegalitás, egységes

követelményrendszer az alsóban

A technikai dolgozók önzetlen segítése (takarítás,

ebédeltetés)

2. Egységes követelményrendszer a felsőben,

informálás, együttműködés (szakmai)

konfliktuskezelés, ellenőrzés, csapatmunka,

érkezés és órakezdés pontatlansága, egymás

munkájának elismerése. Takarítás

3. A szülők bekapcsolódása, segítőkészsége Ped.program és szülők kapcsolatának

rendszeressége

4. Megfelelő osztálylétszám, osztályközösség,

versenyeztetés, sportolási lehetőségek

4. Szakkörök száma, a pedagógusok

leterheltsége, kevés fenntartási összeg,

gyermeklétszám

5. Nyitás a város felé – programokkal 5. –

6. Családias légkör 6. –

7. Nyelvoktatás 7. Eszközellátottság

Köszönöm:

Varga Zita

b. Alkalmazotti közösség

Tisztelt Munkatársunk!

A 2006/2007. Tanévben iskolai munkánkat segíti a Minőségirányítási Program. Ennek elkészítéséhez

a jelenlegi helyzetet elemezzük, így tudjuk feladatainkat megfogalmazni.

Kérjük, írja le gondolatait a táblázat két oszlopába.

Téma: Az iskolánk élete, munkája, …… saját tevékenységem.

Elégedettség Elégedetlenség

Tisztelettel és köszönettel:

Varga Zita

c. Tanulók részére

Kedves Herman Ottós Diák!

A 2006/2007.tanévben szeretnénk eredményesebb, tartalmasabb munkát végezni. Ez csak Veletek,

együtt lehetséges. Ahhoz, hogy iskolában jól érezzük magunkat változtatni tudjunk egy

helyzetelemzést kell készíteni. Ehhez kérem a véleményeteket! Legyetek segítőkészek, őszinték és

körültekintőek! Egy táblázat két oszlopába írjátok le, amivel elégedettek vagytok és azt is, amivel

nem! Ne feledkezzetek meg a tanórán kívüli eseményekről sem!

Elégedettség Elégedetlenség

1. Rendezett, parkosított iskolaudvar, fajátékok 1. Az iskola épületének (külső, belső) állaga, a

mellékhelyiségek rendezettsége (tantermekben

kézmosás lehetősége, padok, székek kopottak,

ebédlő környéke)

2. Lelkiismeretes, segítőkész tanárok

(tanulószobán is) osztályfőnökök gondoskodása

2. Tanár-diák kapcsolat, személyre szóló

fegyelmezés, megfelelő hangnem. Pontos

órakezdés, igazságos értékelés

3. Iskolavezetés 3. Nulladik óra, 7.és 8.óra, sok házi feladat,

nyelvtanulási lehetőségek, szakkörök bővítése

4. A nem pedagógusok segítőkészsége 4. –

5. Tanórán kívüli programok, ünnepélyek (erdei

iskola, tábor, kirándulás, színház, tornatermi

sportolás)

5. A háziversenyek száma kevés, hittanóra

hiánya, szelektív hulladékgyűjtés

6. Szereplés iskolán kívűl (kulturális, sport) 6. –

7. Osztályközösség szerepe 7. Több lány kéne, ne legyen lopás az iskolában

8. Ebéd minősége, büfé 8. Ebéd minősége, ebédelés ideje

9. Jó légkör, sulirádió, disco 9. Sulirádió műsorideje

10. Kerékpártároló, sportpálya, osztálydekoráció 10. Padok, asztalok kicserélése, festés (tábla,

radiátor). Internet hiánya, pályák kivilágítása, háló

11. A külön bevételek (vásár, papírgyűjtés,

pályázati pénz) a tanulók kapják

11. –

Köszönöm együttműködéseteket:

Zita néni

d. Szülők részére

Tisztelt Szülők!

A 2006/2007.tanévtől iskolánkba Minőségirányítási Program szerint végezzük munkánkat. Célunk a

Pedagógiai Program célkitűzéseinek minél eredményesebb megvalósítása, a vállaltak maradéktalan

teljesítése az Önök megelégedésére. A közös nevelő tevékenységünkön változtatni akarunk

gyermekeink érdekében. Ehhez a jelenlegi helyzetet elemezni kell. Kérjük segítő és kritikai

megjegyzéseiket az alábbi táblázatba írják le és küldjék vissza.

Elégedettség Elégedetlenség

1. Az intézmény környezetének rendbetétele 1. Az épület külső burkolata, a mellékhelyiségek

tisztasága, kopottsága

2. A vezetés és a pedagógus lelkiismeretes,

szakszerű, színvonalas munkája. Jó a tanár-diák

kapcsolat is. Osztályfőnöki tevékenység

elismerése (családlátogatás is)

2. Differenciált foglalkozások lehetőségének

hiánya, nyelvtanárok személyének gyakori

változássa. Fegyelmezésben következetesség

3. – 3. Tanulók leterheltsége, magas óraszám,

versenyeztetések házi feladat csökkentése,

ellenőrzése

4. Szülők és pedagógusok összehangolt munkája 4. Szülők, pedagógusok és a DÖK

együttműködése

5. A nem pedagógusok segítőkészsége,

kiszolgálás

5. –

6. Városi rendezvényeken való aktív részvétel

(programokon)

6. Sportversenyeken való részvétel (többfélén és

nagyobb létszámmal, alsósok is, tantárgyi és

kézügyességet igénylő versenyeken is)

7. Tanulókat mozgató programok:

színházlátogatás, erdei iskola (kirándulás),

papírgyűjtés

7. Szülői segítség kérése

8. Megfelelő osztálylétszám – aktivítás, másság

kezelése

8. Magas osztálylétszám

9. Családias légkör – örömmel jönnek iskolába a

gyerekek

9. Családlátogatások rendszere és növelése

10. – 10. A felszerelés megújítása (PC)

11. A szülők sportolási alkalmai (futball és sportgimnasztika)

11. Zenetanulás lehetősége, tanulói

sportgimnasztika és tánctanulás lehetősége.

Tisztelettel megköszönöm:

Varga Zita

e. SZMK Vezetősége

Tisztelt Szülői Munkaközösségi Tag!

Iskolánk a következő tanévtől kezdődően az elkészített minőségirányítási programmal (MIP)

szabályozza a nevelő-oktató és egyéb tevékenységét. A tartalmi megújulást a Pedagógiai Programban

megfogalmazta, ezen célok megvalósítását rendszeres, eredményes együttműködéssel érhetjük el. A

helyzetelemzés a kiinduló pontot jelenti, így azt el kell készíteni. Kérem, gyűjtse össze gondolatait és

az alábbi táblázatba írja le.

Elégedettség Elégedetlenség

Segítő közreműködését köszönöm:

Varga Zita

f. Szponzorok

Tisztelt Támogató Közösség!

Tisztelt Vezető Asszony/Úr!

Eddigi segítő közreműködését, támogatását köszönöm.

A 2006/2007.tanévtől iskolánkba is Minőségirányítási Program segíti a célok elérését, a

feladatok teljesítését. A helyzetelemzés iránymutató és feladat-meghatározó is egyben . Ehhez

kérem őszinte és kritikus gondolatait az alábbi táblázatban megküldeni.

Elégedettség Elégedetlenség

Tisztelettel és köszönettel:

Varga Zita

Egyesület és alapítvány
Székesfehérvári Felsővárosi Általános Iskoláért Egyesület
Az egyesület 2007. elején alakult, közhasznú szervezet, nem tagja egyetlen politikai szervezetnek sem. Célja Felsőváros egyetlen általános iskolájában a nevelési és oktatási tevékenység támogatása, a városi, de főként a felsővárosi hagyományok ápolása, a német hagyományőrzés segítése. Ennek érdekében pályázatokat készít, kiegészítő támogatásokat gyűjt, tevékenykedik az informatikai és nyelvi oktatás feltételeinek javítása érdekében. Első évünkben kerestük magunkat, körvonalazódott, mit is és hogyan szeretnénk megvalósítani. Közreműködtünk az iskolai Márton-nap megrendezésében, megrendeztük februárban a Felsővárosi bált, amely az idén is bombasztikusra sikeredett.

Közérdekű információk:
Az egyesület címe:
8000 Székesfehérvár, Koppány u.2.
E-mail: felsovarosiiskolaert.egyesulet@gmail.com
Elnökségi tagok:
Neumann András, elnök
Lánczosné Sági Ágnes, elnökhelyettes
Krainhofferné Karafi Gabriella, titkár
Ifj. Balsay István
Földi Zoltán
Tagdíj:
2000,- Ft/fő/év – befizetés a gazdasági irodában, minden hónap első és második keddjén, 16-17 óráig.
Hirdetményeinket az iskolában, a földszinti faliújságon olvashatják.
Szeretettel várunk mindenkit, aki célkitűzéseinkkel azonosulni tud, mert valamilyen szempontból fontos neki a Felsővárosi Általános Iskola. Legyen tagja az egyesületnek!
Minden ötletet, javaslatot szívesen fogadunk, amely munkánkat segíti!

Alapítványunk:
Alapítvány neve: „Iskolánkért és Gyermekeinkért” Szociális Alapítvány
Alapítvány székhelye: Felsővárosi Általános Iskola Székesfehérvár, Koppány u. 2.
Alapítvány célja: Székesfehérvári Felsővárosi Általános Iskola anyagi és szociális segítése. Az iskolában tanuló gyermekek oly tevékenységeinek, szükségleteinek anyagi segítése, amelyre az iskolának költségvetési kerete nincsen. E körben az iskola technikai felszerelésének beszerzésében való hozzájárulás, kirándulások segítése, iskolai könyvtár anyagának bővítése, erdei iskola létesítéséhez történő anyagi hozzájárulás, a gyermek szociális ellátását, minél magasabb szintű oktatását lehetővé tevő és elősegítő célok anyagi segítése.
Az alapítvány kezelője: Az alapítvány kezelője az alapító által felkért 5 főből álló Kuratórium. A Kuratórium elnöke: Földi Zoltán (Székesfehérvár, Lugosi u. 22.).
Alapítvány elérhetősége: felsovarosiiskola@t-online.hu, telefonszám: 22/502-533.
Alapítvány bankszámlaszáma: 10700093-48802903-51100005.
Alapítvány adószáma: 18487040-1-07

Tisztelettel: Földi Zoltán