Házirend

FELSŐVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SUKORÓI TAGISKOLÁJÁNAK HÁZIRENDJE

Tartalomjegyzék
I. Bevezetés 3
II. A tanulók jogai 3
II.1. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje 3
II.2. A tanulói jogok gyakorlásának módjai 4
II.3. A Diákönkormányzat 6
II.4. A tanulók nagyobb közösségének meghatározása 6
II.5. A tanulók, a szülők tájékoztatása 6
II.6. A tanulók, szülők véleménynyilvánításának rendje, formái 7
II.7. A szociális támogatások megállapítása, a tankönyvtámogatás elvei, az
elosztás rendje 7
II.8. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése 7
II.9. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei 8
III. A tanulók kötelességei 9
IV. A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének rendje, formái 10
V. Iskolai munkarend 15
V.1. A tanév munkarendje 15
V.2. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendje 17
V.3. A tanulók késéséről és hiányzásáról szóló rendelkezések 19
V.4. Tanítási órák közötti szünetek rendje 20
VI. Az iskolának és az iskola területéhez tartozó helyiségek használatának
a rendje 20
VII. Védő – óvó (betartandó) előírások 21
VIII. A házirenddel kapcsolatos szabályok 22
VIII.1. A házirend módosításának szabályai 22
VIII.2. A házirend nyilvánosságra hozatala 23
VIII.3. Záró rendelkezések 24

I. BEVEZETŐ
A házirend biztosítja az iskolánk és tagiskolánk közösségi életének szervezettségét, a
pedagógiai programban foglalt célok megvalósítását, fogalmazza meg a működőképesség
feltételeit annak érdekében, hogy a tanulók képességeiknek megfelelően tanulhassanak és
tanuljanak. Célja tehát, hogy biztosítsa az iskola diákjai és pedagógusai eredményes és
zavartalan munkájának feltételeit, ezért betartása kötelező az Iskolaközösség tagjai számára.
A házirend kialakításában, aktuális módosításában és betartásának ellenőrzésében a
diákok képviselői a nevelőtestülettel közösen vesznek részt, a Szülői Szervezet véleményét,
észrevételeit figyelembe véve.
A házirend
– személyi hatálya az iskolával jogviszonyban álló tanulóra, a pedagógusra, az
intézmény más alkalmazottaira és a szülőre terjed ki, aki a gyermek törvényes
képviselőjeként gyakorol jogokat, illetve teljesít kötelezettségeket
– területi hatálya az iskola területére, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli
rendezvényekre (osztálykirándulás, színház-, múzeumlátogatás, stb.) terjed ki.

II. A TANULÓK JOGAI
II.1. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje
A tanuló az iskolával jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján
keletkezik.
– tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre nappali képzésben, illetve indokolt
esetben magántanulóként. Felvételt nyer minden gyermek az iskolánk körzetéből és
korlátozott számban azok a körzeten kívüliek, akiknek vonzó a pedagógiai
programunk. Nekik írásbeli kérelmet kell benyújtani az iskola igazgatójához, aki a
beiratkozás után két héttel dönt a felvételről. Erről a szülőket írásban értesítjük. A
körzeten kívüliek közül előnyt élveznek: a közoktatási törvény által meghatározott, és
a már iskolánkba járó tanulók testvérei. A többiek egyenlő eséllyel indulnak a felvételi
kérelmek elbírálásakor, melyről sorsolással döntünk.
– Az elsős tanulók osztályba és csoportba sorolásáról a szülői kérések figyelembevétele
alapján az igazgató dönt.
– Felsőbb évfolyamokra történő tanulói felvételnél – az egyedi körülmények
mérlegelése alapján, az illetékes osztályfőnök véleményének kikérésével az igazgató
dönt.
A tanulói jogviszony megszűnése a Ktv. 75 § eljárásrendje alapján történik.
4
II.2. A tanulói jogok gyakorlásának módjai
A tanuló a közösség aktív, azt formálni képes tagja, ezért a tanulói jogviszonyon alapuló a
Ktv. 10-11.§-ában felsorolt jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolhatja, az első osztályba
lépő tanuló az első tanítási év megkezdésétől. A tanulónak joga van:
– Megismerni az iskola pedagógiai programját.
– Az iskola pedagógiai programja alapján a következő módon választani a nem kötelező
tantárgyait:
– az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök
közreműködésével értesíti a szülőket és a tanulókat a következő
tanévben a helyi tanterv szerint választható tantárgyakról,
– a szülő minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással
kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek, amely egy tanévre szól
– az iskolába újonnan beiratkozó tanuló szülője a beiratkozáskor írásban
adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának.
– Tanulmányi munkájához a tanítási órán kívül is kaphasson segítséget, ezért részt
vehet napközi otthoni, tanulószobai és egyéb nem tanórai (pl. a művészeti iskola által
biztosított) foglalkozásokon az ott elfogadott viselkedési és egyéb normák szerint.
– Igénybe veheti, és a védő – óvó előírások (baleset-megelőzés, tűzvédelem)
betartásával rendeltetésszerűen használhatja az iskola könyvtárát, más kulturális
szolgáltatásait, sportfelszereléseit, létesítményeit. A tanulók szervezetten
használhatják az iskola sportudvarát, ha az itt folyó szakmai munkát, a napközi
délutáni foglalkozásait nem zavarják.
– A könyvtárat a tanulók nyitvatartási időben látogathatják. A beiratkozás és a
szolgáltatások igénybevétele díjtalan.
a könyvtárhasználat módjai:
– Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: kézikönyvtári
állomány, folyóiratok, AV anyagok.
– A könyvtárból egy-egy alkalommal 2 könyvet lehet kölcsönözni. A kölcsönzési
idő 4 hét, ami kérésre meghosszabbítható. A tanév végén a könyveket vissza kell
hozni.
– Az erősen megrongált vagy elveszett könyv árát meg kell téríteni.
– A könyvtár nyitva tartása az iskola tanítási rendjéhez igazodik.
– Iskolánk tanulói részt vehetnek
– az iskolai szakkör(ök) munkájában, melyeket a tanulók érdeklődésétől függően
5
az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a munkaközösségvezetők
javaslata alapján indítunk. A szakkörbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás
szükséges. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet
a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában.
– az énekkar munkájában. Az énekkarba való belépés a kórusvezető javaslatára történik.
Az énekkarból való kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával a kórusvezetőtől
kérheti.
– a diáksportkör által szervezet sportköri foglalkozásokon, versenyeken
– az iskola által szervezett tanfolyamokon, melyeket az iskola a tanulók érdeklődése,
valamint a szükséges tárgyi és személyi feltételek megléte esetén indít. A részvételt
a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként
előre térítési díj fizetendő
– a nevelőmunka céljából évente legalább egy alkalommal szervezett osztálykiránduláson,
illetve egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását segítő múzeumlátogatáson,
művészeti előadáson. Ha a program költségekkel jár, a tanulók részvétele
önkéntes, a felmerülő költséget a szülők fedezik
– különböző szabadidős programokon, iskola által szervezett rendezvényeken, pályázatokon,
tanulmányi-kulturális és sportrendezvényeken, feladatot vállalhat egyéb
közösségi programok összeállításában, lebonyolításában (pl. suli disco, játszóház,
farsang, stb.)
– Élhet mindazokkal a jog- és hatáskörökkel, amelyek választott tisztségéből, felelősi
megbízatásából fakadnak.
– Joga van megismerni az őt érintő jogszabályokat, melyek ismertetése és értelmezése
az osztályfőnök és a Diákönkormányzat feladata.
– A tantárgyi, tanévi, részleges vagy teljes felmentéseket a szülő írásban kérheti az
iskola igazgatójától, aki a szakértői vélemény vagy a család (tanuló) életében
bekövetkezett változás mérlegelésével, a tanuló érdekének figyelembevételével dönt.
– Családi, anyagi helyzetétől függően kérelemmel fordulhat az iskola vezetőjéhez, hogy
ingyenes, tartós tankönyvcsomagban részesüljön. A kérelmet az intézmény vezetője
bírálja el a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérésével.
– Alanyi jogon – ingyenes tankönyvre jogosult: a 2001. évi XXXVII. Tv. 8 § (4)
alapján. További kedvezményként könyvtári könyvekre jogosult elsősorban az a
tanuló, akinél a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a bruttó minimálbér
másfélszeresét.
– Az alanyi jogon felül adható kedvezmények elbírálása – a rendelkezésre álló ismeretek
birtokában – az osztályfőnök ajánlása alapján történik.
– Írásbeli témazáró időpontját előre tudnia a lelkiismeretes felkészülés miatt.
6
– A témazárót a szülő fogadóórán megtekintheti a szaktanárnál.
– Szóbeli és írásbeli munkájának értékeléséről tájékoztatást kapjon.
– Szakértői és rehabilitációs vizsgálatra, illetve nevelési tanácsadásra, pszichológiai
vizsgálatra a szülővel való egyeztetés után kerülhet sor.
– A sajátos nevelési igényű tanulási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői vélemény
alapján – a szülő írásbeli kérésére – az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból,
tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól.
– Osztályozó vizsgát kell tennie ha:
– az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
– az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi
követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,
– egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott,
– magántanuló volt,
– ha a tanuló mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja.
Javítóvizsgát tehet, ha 4-8. évfolyamon egy, vagy két tantárgyból szerez elégtelen
minősítést.
– A szakmai munkaközösségek által meghatározott taneszközökről a szülők szülői
értekezlet keretén belül tájékoztatást kapnak.
– Hit és vallásoktatásban vehet részt a felekezet szervezésében az iskola épületében.
II. 3. A diákönkormányzat
A tanulók érdekképviseleti szerve a Diákönkormányzat. A DÖK tevékenységét az
osztályokban megválasztott 2-2 képviselőből álló vezetőség irányítja, munkáját az iskola
igazgatója által megbízott pedagógus segíti, egyben ő látja el a képviselete is.
Az iskolai DÖK sajátszervezeti és működési rendje szerint működik, joga van a diákokat
képviselni minden olyan kérdésben, ami a tanulókat érinti. Minden kérdésben, ami a tanulók
nagyobb közösségét érinti, ki kell kérni a DÖK véleményét. A DÖK legalább havonta ülést
tart.
Diákjaink részt vehetnek a diákközgyűlésen, amit az iskolánkban évente legalább egy
alkalommal a diákönkormányzat szervez meg. A diákközgyűlésen a DÖK munkáját segítő
pedagógus és DÖK elnöke beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a
tanulói jogok érvényesüléséről az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, a
házirendben meghatározottak végrehajtásáról, és egyéb a tanulókat érintő kérdésekről.
II. 4. A tanulók nagyobb közösségének meghatározása
Az iskolában a diákság önkormányzatát megillető kollektív jogok, a Szülői Munkaközösség
és a DÖK véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb csoportjának, illetve
közösségének a mindenkori tanulólétszám 1/3-át meghaladó közösség minősül.
II. 5. A tanulók, szülők tájékoztatása
7
– A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális
tudnivalókról az iskola igazgatója az iskolagyűlésen tanévenként legalább egy
alkalommal, a DÖK munkáját segítő pedagógus a DÖK vezetőségi ülésein
folyamatosan tájékoztatja. Az osztályfőnök és az osztály képviselője folyamatosan
tájékoztatják az osztály tanulóit az aktuális tudnivalókról.
– A szülőket az iskola életének egészéről, az iskolai munkatervről, az aktuális
feladatokról az iskola igazgatója a Szülői Munkaközösség ülésein, az osztályfőnök a
szülő értekezleten tájékoztatja.
– A tanulót és szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a pedagógusok szóban és
a tájékoztató füzeten, vagy ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják.
II. 6. A tanulók, a szülők véleménynyilvánításának rendje, formái
– A tanulók a jogszabályokban biztosított jogaik érvényesítése érdekében az iskola
vezetéséhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez vagy a diákönkormányzathoz
fordulhatnak. Az iskola életét érintő kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban
vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik, melyekre 30
napon belül kell érdemi választ kapniuk. A véleménynyilvánítás megfelelő
hangnemben, egymás emberi méltóságának tiszteletben tartásával történjen.
– A szülők szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján
fordulhatnak kérdéseikkel, javaslataikkal, véleményükkel az iskola vezetéséhez, az
adott ügyben érintett tanuló(k) osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez és a
diákönkormányzathoz.
II. 7. A szociális támogatások megállapítása, a tankönyvtámogatás elvei, az elosztás
rendje:
A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az
iskola jogosult – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének
kikérése után az iskola igazgatója dönt.
Tanulói tankönyvtámogatás
A tankönyvvásárláshoz biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről
évente a tantestület dönt a Tankönyv-támogatási szabályzatnak megfelelően. Amennyiben
az állami támogatáson felül az Önkormányzat saját hatáskörben is biztosít támogatást, az
összeg elosztásánál előnyt élvez az a tanuló:
– akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli
– akit az egyik szülő egyedül nevel
– akinél az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az Önkormányzat által előírt értéket
– akinek magatartása és tanulmányi munkája megfelelő
– aki állami gondozott.
II. 8. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése
– Az iskolában a térítési díj ellenében folyó oktatási tevékenységeket az iskolai helyi
pedagógiai programja alapján, tanévenként az iskolai munkatervben kell
8
meghatározni.
– A Közoktatási törvény előírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított
szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az
esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt ki
kell kérnie a nevelőtestület és a szülői szervezet véleményét.
– A térítési díjakat félévente kell az iskola pénztárosánál befizetni. Indokolt esetben a
befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni. Részletfizetési
kedvezményt a szülő kérésére, egyéni elbírálás alapján az intézmény vezetője adhat.
– Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről postai úton, vagy a szülőnek
személyesen történő kifizetéssel az iskola igazgatója gondoskodik, ha a tanuló tanulói
jogviszonya megszűnik, illetve ha tartósan hiányzik és a térítési díjas foglalkozáson
nem tud részt venni.
– Az étkezési térítési díjakat havonta előre személyesen kell befizetni, vagy névvel
ellátott lezárt borítékban beküldeni az iskola által előre jelzett időpontban.
Pótbefizetésre az ebédbefizetés hetében van lehetőség. Az élelmezési szabályzat
tartalmazza a befizetéssel kapcsolatos rendelkezéseket.
– Hiányzás esetén az étkezést telefonon, vagy személyesen le kell mondani az
élelmezésvezetőnél. Utólagos lemondás nem lehetséges.
– Az iskola az igénybe nem vett és 2 nappal előre lemondott étkezésre befizetett díjat
túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülő
részére postai úton visszajuttatja.
II. 9. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei
– A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra az előző tanév végén lehet
jelentkezni. Az ehhez szükséges bejelentőlapot május 15-ig kell leadni az
osztályfőnöknek. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is
lehetséges.
– A napközi otthonba, illetve a tanulószobára minden jelentkező tanuló felvételt nyer,
amíg a csoport összlétszáma el nem éri a Közoktatási törvényben meghatározott felső
határt.
– Ha a jelentkező tanulók létszáma meghaladja a törvényileg előírt létszám felső határát,
a felvételről az iskola igazgatója a dönt.
– A felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,
akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott
akiknek mindkét szülője dolgozik
akik állami gondozottak
9
akik rosszabb szociális körülmények között élnek
akiknek tanulmányi szempontból indokolt.
A tanítási szünetekben, a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport
üzemel a fenntartó által kijelölt általános iskolában.

III. A TANULÓK KÖTELESSÉGEI
Minden tanuló az iskolai közösség tagja. Ktv. 12 §-ban felsorolt kötelességeit a beíratás
napjától kezdve gyakorolja, első osztályba lépő tanuló az első tanítási év megkezdésétől. Ezen
kötelességekből fakadóan:
– Választott tisztségét, vállalt megbízatását igyekezzen lelkiismeretesen teljesíteni!
– Egyénileg felelős a tantermek, a folyosók, a tornaterem, az iskolaudvar és az iskola
környezetének tisztaságáért, az iskola felszereléséért, a közös és a személyi tulajdon
megőrzéséért, védelméért
– Minden iskolahasználó kötelessége, hogy a munka-, tűzvédelmi, baleset megelőzési
szabályokat megismerje és betartsa! A megismertetésükért felelős az osztályfőnök és
szaktanár, melyet a naplóba köteles bejegyezni.
– Az előírásoknak megfelelően kezelje és óvja az intézmény felszerelését, védje a
közösség vagyonát. Takarékoskodjon (villanyáram, víz, stb.)
– A szándékosan okozott kárt meg kell téríteni! A gondatlan károkozást alapos
mérlegelés után a Kt. 77 § (2/a) alapján a mindenkori minimálbér 50 %-áig kell
téríteni. A károkozásról az osztályfőnök jegyzőkönyvet vesz fel, mely alapján az
iskola a szülőt írásban értesíti a döntésről.
– A normatív kedvezményre jogosultaknak az ingyen kapott, vagy könyvtári
tankönyveket tanév végén vissza kell adni az intézménynek. Lehetőség van a
tankönyv megvásárlására is, melynek összege az eredeti ár 50 %-a.
– A tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelességek gyakorlásához, tejesítéséhez
nem szükséges tárgya iskolába történő behozatalát a Házirend tiltja.
– A gyermekfelelősök utasításait, kéréseit köteles figyelembe venni, és azok szerint
cselekedni.
– Az iskola tanárai, dolgozói és tanulótársai emberi méltóságát és jogait tartsa
tiszteletben, ezért jogellenes a mások bántalmazása, megalázása, egészségének
veszélyeztetése, s így e cselekedet már első esetben is súlyos büntetéssel büntethető,
vagy fegyelmi eljárás kezdeményezhető.
– Társai és tanárai törvényileg garantált személyiségi jogainak védelmében, külön
engedély nélkül az iskola területén mobiltelefonnal képeket, illetve hangfelvételeket
10
nem készíthet, fényképezőgéppel, kamerával az érintettek tudta és írásbeli engedélye
nélkül felvételeket, filmet nem rögzíthet.
A tanuló legfontosabb munkája a tanulás. Ebből fakadó kötelességei:
– A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli
foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein.
– Felkészülten jelenjen meg minden tanítási órán, ismétlődő házi feladat hiány vagy
felszerelés hiány esetén az igazgató magához kéretheti a szülőt, hogy megtudakolja a
mulasztás okát, mert a nevelési egység megtörése a nevelés eredményét tönkre teszi.
– Minden tanítási órára köteles elhozni a tanuláshoz szükséges taneszközeiket,
tájékoztató füzetét. A tájékoztató füzet hivatalos irat, ennek rongálása tilos, az ide
történő bejegyzéseket másnapra a szülővel vagy gondviselővel aláíratva kell
bemutatni. Az iskola bármilyen írásos üzenetének láttamozása a szülők kötelessége.
Az ellenőrzés gyakori, illetve huzamosabb hiánya esetén az igazgató magához
kéretheti a szülőt, hogy felhívja a figyelmüket mulasztásukra az együttműködés
érdekében. A tájékoztató füzet elvesztését haladéktalanul jelenteni kell az
osztályfőnöknek.
– A kötelező és a választott tanórákon és foglalkozásokon, fegyelmezetten dolgozzon,
tiszteletben tartva társaik tanuláshoz való jogát, egyikük sem zavarhatja az órát.
– Német nemzetiségi osztályok tanulóinak a nemzetiségi táncórákon való megjelenés
kötelező érvényű.
– Mulasztását a következő órára pótolni kell, hosszabb hiányzás esetén a tanár által
megadott időpontig.
– Kultúrált, udvarias, segítőkész magatartással tartsa be a társadalmi együttélés
szabályait, viselkedjen méltóan iskolánk hírnevéhez.

IV. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, FEGYELMEZÉSÉNEK RENDJE,
FORMÁI
A tanulók jutalmazása
Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít vagy folyamatosan jó tanulmányi
eredményt ér el, közösségi munkát végez, versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon vesz részt,
megbízást kiemelkedően teljesít, hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez, jutalomban
részesül. A jutalmazás formái:
Iskolánkban tanév közben a következő dicséretekben részesülnek tanulóink:
– szaktanári dicséret
– napközis nevelői dicséret
11
– osztályfőnöki dicséret
– igazgatói dicséret
– DÖK dicséret
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző gyermekek a
tanév végén kaphatnak:
– oklevelet
– könyvjutalmat
– közösség előtti dicséretet
– nevelőtestületi dicséretet
– DÖK dicséretet
Az okleveleket és könyvjutalmakat ünnepélyes formában az iskola közössége előtt vehetik át
legjobbjaink.
A 8. osztályt végzett tanulóink teljesítményének elismeréseként nevelőtestületi kitüntetést
adományozunk (oklevél + tárgyjutalom + a legjobb tanuló neve maradandó formában
felkerül az iskola falára)
A DÖK elismerő oklevelét kapja az a végzős, aki éveken keresztül kiemelkedett közösségi
munkájával.
A tanulók fegyelmezése
Fegyelmező intézkedésre kerül sor a következő esetekben:
Hanyagság:
– hiányos és rendetlen munka
– a felszerelés gyakori hiányossága, házi feladat hiánya
– a tájékoztató füzet megrongálása, firkálása. Elvesztése
Fegyelmezetlen magatartás, illetlen és trágár kifejezések használata, valótlan dolgok állítása:
– órák alatti fegyelmezetlenség (beszélgetés, mással valófoglalkozás, tiszteletlen
megnyilvánulás, önhibából történő késés)
– egyéb iskolai foglalkozáson megnyilvánuló rendbontó viselkedés
– iskolai ünnepségeken rendzavaró viselkedés, mások figyelmének elvonása
– órák közti szünetekben tanúsított fegyelmezetlen magatartás (ügyeletesekkel szembeni
engedetlenség, a helytelen közlekedés (rohangálás) a mások testi épségének a
veszélyeztetése, engedély nélküli tanteremben tartózkodás
– a közösség érdekeit sértő magatartás
– ismételt késés
– a házirend megszegése
– gondatlanul vagy szándékosan okozott kár
– más tulajdonának elsajátítása
– az osztálynapló megrongálása, megsemmisítése
Igazolatlan mulasztás.
12
A fegyelmező intézkedések módjai:
Az iskolai fegyelmező intézkedések kiszabásánál a fokozatosság leve érvényesül, melytől
indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A fegyelmező intézkedések a
magatartás jegyekben tükröződnek – illetve a nem kötelező közösségi programok eltiltásával
járhatnak.
Az a tanuló, aki kötelességét, a házirendben foglaltakat megszegi, igazolatlanul mulaszt,
tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, a következő írásos büntetési fokozatokban
részesülhet:
– bejegyzés a magatartásfüzetbe (5 beírás jelent egy-egy fegyelmező fokozatot)
– szaktanári figyelmeztetés: szóbeli, írásbeli
– osztályfőnöki figyelmeztetés: szóbeli, írásbeli
– osztályfőnöki intő: írásbeli
– igazgatói figyelmeztetés: írásbeli
– igazgatói intő: írásbeli
Az írásos fokozatokat a tanuló tájékoztató füzetén kívül az osztálynaplóba is be kell írni.
Annak a tanulónak az esetében, akinek osztályfőnöki megrovása van, az osztályfőnök
mérlegelheti annak lehetőségét, hogy nem vehet részt, az osztályközösséget megmozgató
rendezvényeken, iskolai szervezésű táborokban.
Fegyelmi eljárás célja:
A fegyelmi eljárás célja egyrészt az, hogy az iskola feladataihoz szükséges rend fenntartása
érdekében a tantestület hatásköre és illetékessége keretei között jogszabályok alapján
kivizsgálja azokat az eseteket, ahol alapos gyanú szerint a diákok vétkesen és súlyosan
megszegték kötelezettségüket, és ha a gyanú bizonyítást nyert, indokolt esetben a fegyelmi
eljárást le kell folytatni.
Vétkes és súlyos kötelességszegés: a fegyelmi jogkör gyakorlója, a tantestület döntése
alapján pl.
– mások személyiségi jogának súlyos megsértése, megalázása
– szándékos károkozás
– súlyos testi sértés
– cigaretta, drog, alkohol használata és terjesztése
– az iskolai munka ellehetetlenítése
– lopás
11/1994. MKM rendelet 32 § (1) Az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat
közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az iskolában az iskolai szülői szervezet
(közösség) és az iskolai diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás
lefolytatását megelőző egyeztető eljárást.
Az egyeztető eljárás célja: a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása,
értékelése, az értékelés alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása
a sérelem orvoslása érdekében.
13
Egyeztető eljárás feltétele, ha azzal:
– a sértett, (kiskorú sértett esetén a szülő)
– a kötelességszegő, (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért.
Ki lehet a sértett:
– tanuló (verekedés, lopás, megalázás..)
– tanár (személyiségi jogai sérülnek)
– más személy (házirend alapján sértetté vált)
– intézmény (károkozás, működési szabályok megszegése – hiányzás, dohányzás,
lopás..)
Egyeztető eljárás menete:
– a sértett hozzájárulásával a kötelességszegő tájékoztatása a fegyelmi eljárás
megindításáról szóló levél útján
– öt tanítási napon belül kérheti a kötelezettségszegő
– legfeljebb 15 napon belül egyezség vagy fegyelmi indul
– mediátor is bevonható
Az egyeztető eljárás résztvevői:
– szülő szervezet
– DÜK
– Tanár
– Sértett
– Vétkes
– Mediátor (nem kötelező)
– Szakértő, szükség esetén
– Szülő
Megállapodás:
– ha megállapodás született, a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni
– ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett nem kéri az eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást
meg kell szüntetni
– ha a felek a megállapodásban kikötik, a megállapodást az osztályközösségben, illetve
a nagyobb közösségben meg lehet vitatni.
Ha nincs megállapodás, akkor fegyelmi tárgyalást kell lefolytatni.
Ha az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által
megbízott személy vezeti.
A fegyelmi tárgyalás menete:
1. A tárgyalás elején a tanulót figyelmeztetni kell a jogaira.
2. Ismertetni kell a diák terhére rótt kötelességszegést.
14
3. Be kell mutatni a rendelkezésre álló bizonyítékokat.
4. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, továbbá a
gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az
ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az
abban foglaltakról véleményt nyilváníthasson és bizonyítási indítvánnyal élhessen (ez
a jog a fegyelmi eljárás egész menete alatt megilleti őket).
5. Meg kell hallgatni az intézményi diákönkormányzat véleményét a konkrét ügyről. (a
diákönkormányzat véleményét legkésőbb a döntéshozatal előtt be kell szerezni)
6. Fegyelmi határozathozatal.
7. A fegyelmi határozat szóbeli kihirdetése. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat
rendelkező részét és a rövid indokolást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat
szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb egy héttel
elhalaszthatja.
A fegyelmi eljárást – lehetőleg a megindítástól számított harminc napon belül – egy
tárgyaláson be kell fejezni. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet
kell készíteni.
A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást
tisztázni.
Törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés
elbírálásánál, fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellet
szól. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy a tanuló,
szülő és a képviselőjük, továbbá a gazdálkodó szervezetet kérelmére bizonyítási
eljárást folytat le.
Az iskolában kiszabható fegyelmi büntetések:
a.) megrovás
b.) szigorú megrovás
c.) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása
d.) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába
– Az „áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába” fegyelmi büntetés
tanköteles tanulóval szemben csak akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a
tanuló átvételéről egy másik iskola igazgatójával megállapodott.
– A „meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása”
fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.
A fegyelmi határozat meghozatalakor a következő elvek figyelembevételével kell
dönteni:
– törvényesség követelménye
– személyes felelősség elve
– bizonyítottság követelménye
– a döntés során figyelembe kell venni a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az
elkövetett cselekmény súlyát
– a tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés
állapítható meg
– törekedni kell a fokozatosság elvének betartására.
15
Jogorvoslat
A tanuló alapjogai közé tartozik, hogy jogainak megsértése esetén az őt ért sérelem orvoslást
nyerjen. A jogorvoslat érdekében az elsőfokú fegyelmi határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló
esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet. Az eljárás megindító kérelmet a
határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör
gyakorlójához benyújtatni.
Az eljárást megindító kérelemnek a Ktv. szerint két formája van:
– Az első esetben az eljárást megindító kérelmet egyéni érdeksérelemre hivatkozással
nyújtják be. Ez felül bírálati kérelem. Ilyen kérelem beadására általában akkor kerül
sor, ha a diák, illetve a kiskorú tanuló szülője a felelősségre vonás jogszerűségét nem
vitatja, de túl súlyosnak ítéli meg a kiszabott büntetést.
– A másik formája a törvényességi kérelem. Az ilyen kérelmet jogszabálysértésre
hivatkozással nyújtják be, tehát akkor van helye, ha a diák, illetve a kiskorú tanuló
szülője szerint az eljárás során jogszabálysértés történt.
A diáknak és a szülőnek joga van ahhoz, hogy az eljárást megindító kérelemben az ügy
szempontjából releváns új tényeket és bizonyítékokat is felhozzanak.
A másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója az intézmény fenntartója. A fenntartó az elsőfokú
döntést helyben hagyja, megváltoztatja, illetve az intézményt új eljárás lefolytatására
kötelezheti.
Jogorvoslat a másodfokú döntés ellen.
Ha a tanuló és/vagy a szülő nem tudja elfogadni a másodfokú döntést, jogszabálysértésre
hivatkozással a megadott határidőn belül a döntés bírósági felülvizsgálatát lehet kérni.
A fegyelmi eljárás lépéseit jogszabály (Ktv.76 §) határozza meg.

V. ISKOLAI MUNKAREND
V. 1. A tanév munkarendje
– A tanév rendjét az Oktatási Minisztérium határozza meg, ennek módosítása a
tantestület határozata alapján és a fenntartó önkormányzat jóváhagyásával lehetséges.
– Az iskola munkanapokon 6.30 órától 18 óráig tart nyitva. Esti és rendkívüli hétvégi
foglalkozások csak igazgatói engedéllyel szervezhetők, melyre a tervezett időpont
előtt legalább 5 munkanappal engedélyt kell kérni az iskolavezetéstől.
– A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 10 perccel az iskolában kell lenni. A
foglalkozás kezdetére a felszerelést elő kell készítenie.
– Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási órák
előtti és utáni felügyeletet. Minden olyan tanuló köteles az ügyeleten megjelenni, aki 7
és 7.30 között érkezik az iskolába. Ez alatt az idő alatt az erre kijelölt helyen
tartózkodhatnak az ügyeletet vezető nevelővel. Az iskola épületében és a hozzá tartozó
területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. Az iskolában az 1-4.
évfolyamon 16-ig tart a napközis, felső tagozaton 16.30-ig a tanulószobai foglalkozás,
utána szervezett ügyelet van.
16
– Tanítási idő alatt a tanulók engedély nélkül nem hagyhatják el az iskola területét.
Engedélyt az osztályfőnök és a szaktanár adhat.
– A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközöket, felszereléseket kötelesek
magukkal hozni. Egészséget, közerkölcsöt, közérdekeket sértő, gyűlöletkeltésre
alkalmas eszközöket, sajtóterméket tilos az iskolába behozni! Az órát tartó pedagógus
utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek eltenni.
– Az Ktv. 10 § (3) értelmében a többi diák tanuláshoz való jogának biztosítása
érdekében az órákon nem használhatóak az oktatást zavaró tárgyak (pl.
mobiltelefonok, egyéb elektronikus eszközök), ezeket legkésőbb becsöngetéskor ki
kell kapcsolni. Ezek használata esetén a pedagógus elveheti az adott tárgyat, amit az
óra végén kap csak vissza tulajdonosa, ha ez többször előfordul, a szülő veheti át.
– Egészségügyi és tisztasági okokból a váltócipő használata (alsó tagozat) ajánlott.
Tanulóink a tanítási órán, kiránduláson és egyéb iskolán kívüli rendezvényeken az
időjárásnak megfelelő, ápolt öltözetben, tisztán jelenjenek meg! A kabátot, váltócipőt
és a testnevelési felszerelést a kijelölt öltözőszekrénybe kell elhelyezni. Az iskolai
ünnepélyeken fehér ingben, ill.blúzban, sötét nadrágban, ill. szoknyában jelenjenek
meg a tanulók.
– Testnevelés órákon csak az iskola által előírt tornafelszerelésben vehet részt, utcai
cipőben a tornaterembe bemenni nem lehet
– Megjelenés az iskola hagyományainak, konzervatív normáinak megfelelő legyen,
kultúrált, tiszta, ápolt. Öltözete, hajviselete ne legyen kirívó.
– Az egészség védelmében a nem életkornak megfelelő festett haj, lakkozott köröm,
különböző kozmetikai szerek használata nem kívánatos.
– Az olyan ékszerek viselete, melyek méretük, formájuk miatt balesetet okozhatnak,
balesetvédelmi okok miatt nem engedélyezett!
– A naplókat csak a pedagógus viheti be az osztályterembe.
– Tilos a dohányzás, szeszes ital, drog és egyéb ártalmas szerek fogyasztása és árusítása!
Az intézmény alkalmazottjai csak a kijelölt, gyermekektől elkülönített helyen
dohányozhatnak.
– A tanuló egészsége védelmében tartsa tisztán és rendben környezetét, ügyeljen a
mosdók, mellékhelyiségek használatára.
– Az iskolával jogviszonyban nem állók részére a belépés rendjét az SZMSZ
tartalmazza. A tanítási órát a szülők, iskolai vendégek, diákok, nevelők nem
zavarhatják.
– Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik az éves
munkatervben meghatározott és a portán is kihelyezett ügyfélfogadási időben. Az
iskola a tanítási szünetekben külön ügyeleti rend szerint tart nyitva.
17
V. 2, A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendje
– Az első tanítási óra 8 órakor kezdődik. A tanulóknak 7.45-ig kell beérkezniük az
iskolába.
– 7 óra 45 perc után a tanárt az osztályteremben vagy a szaktanterem előtt várják a
tanulók.
– A tanítás eredményessége érdekében a tanuló az órára időben, felkészülten, a
szükséges eszközökkel érkezzen meg.
– Figyeljen, és képességeinek megfelelően aktívan részt vegyen a tanórák
munkájában, teljesítse feladatait!
– A tanterembe belépő felnőttet néma felállással üdvözölje!
– Az ülés rendet tartsa be!
– Órák és tanítás végén tisztaságot és rendet tartson maga után! Munkájával járuljon
hozzá környezete tisztán tartásához, szépítéséhez!
– Az iskolai beszámoltatások módjai: szóbeli és írásbeli.
– A szóbeli felelést helyettesítő (röpdolgozat), a napi tanagyagot számon kérő
írásbeli kötelezettség, előzetes bejelentés nélkül íratható. Értékelésének súlya a
szóbeli feleletével azonos.
– A tanuló joga, hogy dolgozatát a beszedéstől számított 2 héten belül (kivétel, ha a
pedagógus beteg) kijavítva megtekinthesse.
– Az iskolai munkán túl az otthoni szóbeli és írásbeli feladatát a legjobb tudása
szerint kell elvégeznie.
– A testnevelés órát úgy kell befejezni, hogy utána a szünet elegendő legyen a
tisztálkodásra, átöltözésre.
– A tájékoztató füzetet, vagy ellenőrző könyvet mindig magával kell hoznia,
gondoskodni kell az érdemjegyek beírásáról és a bejegyzések otthoni, rendszeres
aláíratásáról!
– A hetesek kötelességei: A két hetes a következő feladatokat megosztva teljesíti:
biztosítják a tanítás bizonyos feltételeit (tiszta tábla, kréta, szellőztetés)
felügyeli az osztályt a tanár megérkezéséig
18
jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket,
ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után öt perccel
megkeresik a szaktanárt, vagy jelzik az igazgatóhelyettesnek, illetve az irodában a
tanár hiányát,
ha nincs tanóra a tantermükben és felszerelésük bent marad
A kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a
felelősségre vonás kezdeményezéséről. A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles
segíteni!
– A tanteremben tartott utolsó óra után a tanulók a székeket a padokra felteszik a
szemetet a padokból kiszedik, ahogyan ezt a hagyományoknak megfelelően eddig is
tették. A tanár feladata figyelni arra, hogy a tanteremben ne maradjon égve a villany,
az ablakok, pedig zárva legyenek. A tanterem órarendje az ajtón legyen kifüggesztve.
– Ebédelés előtt a táskát az erre kijelölt helyen (a napközis teremben, az
öltözőszekrényében vagy az aulában) hagyhatja a tanuló. Egyéb helyeken az iskola
rendjének és tisztaságának megőrzése érdekében táskát nem lehet hagyni.
– Az órarendbe illesztett órákra, valamint a tanórán kívüli szervezett foglalkozásokra az
Oktatási Törvény Végrehajtási Rendelete érvényes. Tanórákon kívüli, esti, hétvégi
foglalkozások szervezőinek, résztvevőinek és a felelős tanároknak a névsorát előzetes
terem és időpont-egyeztetés után az igazgatónak kell leadni. A rendezvényeken
résztvevő tanulókért és a programokért a szervezők a felelősek. A tanítás nélküli
munkanapokon szervezett rendezvényekről való távolmaradást a tanítási napok rendje
szerint kell igazolni.
– A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez
való felzárkóztatás. A korrepetálás az alsó tagozaton órarendbe illesztett időpontban az
osztályfőnök javaslatára kötelező jelleggel történik. A felső tagozaton a korrepetálás
egyes tanulókra tantárgyanként heti 1 órában történhet. A korrepetálás ingyenes.
– A napközi munkarendje:
A napközi otthon kezdő időpontja a tanítási órák végéhez igazodik, és 17 óráig vehető
igénybe.
Ebédelésre 1140-től 14-ig van lehetőség. Az ebédlőbe a napközis csoportok az étkezési
beosztásnak megfelelő sorrendben érkeznek.
A levegőzési és játékidő 14 óráig tart. Azokon a napokon, amikor nincs órarendi
testnevelési óra, vagy külön szervezett foglalkozás, a napközi biztosítja a játékos
egészségfejlesztő testmozgást a mindennapos testnevelés keretében.
A napközis tanuló a tanóráról csak szülői kérésre és indokolt esetben maradhat távol.
A napközisek nevelőik felügyelet mellett fogyasztják el ebédjüket.
19
Az uzsonnaidő és a szabadidős foglalkozások 16 óráig tartanak.
16 órától 17 óráig kiscsoportos foglalkozást, korrepetálást és összevont ügyeletet
biztosítunk.
– Tanítási idő után:
A diákok csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak a tanteremben.
Az étkezés rendje: a menzások az utolsó órát tartó nevelők kíséretében kézmosás után
érkeznek az ebédlőbe és ott a menza ügyeletes tanár felügyeletével étkezhetnek. A
nem iskolában étkezők az utolsó óra után fegyelmezetten hagyják el az iskola épületét.
Tanítás után a menzaügyeletesek gondoskodnak az étkezésüket befejező gyermekek
felügyeletéről, a következő óra becsengetéséig.
A tanulók az étterem rendszabályait tartsák be! (Szabályzat – étterem falán) SZMSZ.
– Iskolagyűlést a DÖK hívja össze (szükség esetén). Itt kerül sor az aktuális események,
feladatok, eredmények ismertetésére.
V. 3. A tanulók késéséről és hiányzásáról szóló rendelkezések
Késések:
A tanuló becsengetés utáni érkezése késének minősül. A késések csak indokolt esetben
igazolhatók. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét,
a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak (szülői/nevelői igazolás, közlekedési
akadály) vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több igazolatlan késés
esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási
óráról történő igazolatlan hiányzásnak minősül.
Hiányzások:
A tanórákról, tanítási napokról, kötelező rendezvényekről való távolmaradást igazolni kell.
Az iskolából tanítási időben csak indokolt esetben (pl. a szülő írásbeli kérésére) az
osztályfőnök, az igazgató, vagy helyettese engedélyével távozhat tanuló.
– A tankötelezettség miatt a tanulóknak a betegség miatti hiányzásukat orvossal kell
igazoltatni, lehetőleg az ellenőrző könyvben.
– Betegség esetén a megbetegedés napján reggel a szülő telefonon vagy más módon
értesítse az iskolát.
– Az igazolást az iskolába érkezést követő első osztályfőnöki órán be kell mutatni az
osztályfőnöknek.
– Egy évben három tanítási napot a szülő is igazolhat.
20
– Előre látható hiányzásokra (kirándulás, családi program, verseny, edzőtábor)
előzetesen írásban engedélyt kell kérni. Az engedélyezés az osztályfőnök
véleményének meghallgatása után az igazgatóság hatásköre. Előzetes engedéllyel –
verseny, edzőtábor, stb. – távolmaradó tanuló mulasztása igazolt hiányzásnak minősül.
– A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba
jegyzi be. Késésnek számít, ha a tanítási óra megkezdése után két perccel nincs a
teremben. A késé percei összeadódnak (45 perc) és a magatartás jegybe beszámítanak.
– Az első igazolatlan mulasztásról felszólító értesítést kap a szülő – a másodiktól
feljelentési kötelezettsége van az iskolának a hatósági iroda felé.
– Évi 250 órát meghaladó mulasztás esetén a tantestület döntése szerint a tanulónak
osztályozó vizsgát kell tennie, vagy évet kell ismételnie.
– A tanulók felmentését a testnevelés óra alól a szülő is kérheti, amit a tájékoztató
füzetbe kell bejegyezni. Két hétnél hosszabb felmentés a szakorvos javaslata alapján
fogadható el. A felmentett tanuló köteles jelen lenni az osztálya testnevelési óráján.
V. 4. Tanítási órák közötti szünetek rendje
1. Az óraközi szünethez a tanulónak joga van, az órát vezető tanárnak ezt biztosítania
kell.
2. Csengetési rend:
Óra Jelző Be Ki
1. 7:45 8:00 8:45
2. 8:55 9:40
3. 9:50 9:55 10:40
4. 10:50 10:55 11:40
5. 12:00 12:05 12:50
6. 13:00 13:45
7. 14:00 napközi és tanulószoba kezdete

A második szünetben az alsósok és a felsősök is tízóraiznak az osztálytermeikben. A további
óraközi szünetet az udvaron, vagy az aulában töltik az időjárástól függően, a főügyeletes
utasításának megfelelően.

VI. AZ ISKOLÁNAK ÉS AZ ISKOLA TERÜLETÉHEZ TARTOZÓ
HELYISÉGEK HASZNÁLATÁNAK A RENDJE
Az iskola helyiségeit, udvarát, berendezési tárgyait, eszközeit rendeltetésüknek
megfelelően, az állagmegóvást szem előtt tartva kell használni, ügyelve a közösségi tulajdon
védelmére, az energiatakarékos használatra, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a
munkavédelmi szabályok betartására! Az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak felnőtt
engedélyével és felügyeletével használhatják a tanulók.
A tanítási szünetekben (pl. nyári szünet, munkaszüneti napok) az iskola helyiségei, udvarai
nem használhatóak, csak hivatalos ügyek intézésére van lehetőség, kizárólag az ügyeleti
21
napokon megadott időben.
– A szaktantermeket az érvényes működési rend betartásával lehet használni, melyet
minden év első szakóráján ismertetni kell a tanulókkal.
– Az iskolában plakátot és hirdetményt kifüggeszteni, kizárólag az erre kijelölt helyen,
csak előzetes engedélykérés után az igazgató engedélyével szabad.
– Az iskola tornatermét és felszereléseket a testnevelő tanárok engedélyével és
felügyeletével használhatják a tanulók.

VII. VÉDŐ, – ÓVÓ (BETARTANDÓ) ELŐÍRÁSOK
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és
iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos az iskolában tanévenként meghatározott napokon és
időpontban rendel, és a fenntartóval kötött szerződésben foglalt vizsgálatokat végzi el az
osztályfőnökkel előre egyeztetett időpontban. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai,
tisztasági szűrővizsgálatát évente, illetve szükség esetén.
A tanuló kötelessége, hogy ismerje és betartsa a baleset-megelőzési, tűzvédelmi előírásokat
és annak megfelelően cselekedjen. Ennek érdekében
– óvja saját és társai testi épségét, egészségét
– tartsa be az alapvető higiéniai szabályokat, ügyeljen saját maga és környezete
tisztaságára,
– pedagógusi felügyelettel működjön közre környezetének rendben tartásában,
– a folyosókon és az osztálytermekben a tanulók kerüljék a szaladgálást, verekedést és
minden veszélyes vagy kárt okozó játékot, nem lehet az aulában levő ping-pong
asztalra, az udvari fákra, kerítésre, focikapura felmászni, a radiátorokra, ablakba ülni,
az ablakból kihajolni és onnan bármit kidobni,
– azonnal jelentse az iskola valamely nevelőjének, ha saját magát, társait vagy másokat
veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.
természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel,
illetve – amennyiben ezt állapot lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy, ha
megsérült,
– ismerje meg az épület kiürítési tervét, és vegyen részt annak évenkénti gyakorlatában,
– rendkívüli esemény (pl. természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés)
esetén pontosan tartsa be az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület
kiürítési tervében szereplő előírásokat. Az így elmaradt órákat pótolni kell!
22
– közbiztonságra különösen veszélyes eszközöket – az iskolai közösség biztonsága
érdekében – az iskolába behozni nem szabad (124/1993. (IX.22.) kormányrendelet
melléklete).
– A tanév elején munka és balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat a
munkakezdés előtt:
technika tanár
testnevelést és sportfoglalkozást tartó nevelő
fizika és kémia kísérleteket végző tanár
társadalmi és közhasznú munka végzése előtt a felügyeletet ellátó személy
kirándulások előtt a kirándulást szervező személy
táborozások, üzemlátogatások előtt az azokat szervező személy
Az ismeretek elsajátításáról a tanulóknak feltett ellenőrző kérdésekkel meg kell győződni.
Tűz-, vagy egyéb veszély esetén az épületben található riadó terve alapján kell eljárni az
SZMSZ-ben leírtakat figyelembe véve. A tanulói balesetekről a tanuló állapotának megfelelő
ellátása után baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni, az iskola Szervezeti és Működési
Szabályzatában meghatározottak szerint.

VIII. A HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
Elfogadtatás
A házirend elfogadásáról, módosításáról a nevelőtestület dönt (57 § f)
A döntés érvényességéhez be kell szerezni a szülői szervezet és a DÖK egyetértését.
Kt 40 § f.
Hatálybalépés
Jelen házirend a fenntartó jóváhagyásával, annak időpontjától lép hatályba és ezzel
egyidejűleg minden korábbi házirend hatályát veszíti.
VIII. 1. A házirend módosításának szabályai
– A házirend felülvizsgálható, módosítható, ha jogszabály ezt előírja, vagy az aláíró
felek által képviselt közösség tagjainak legalább 33 %-a ezt írásban kéri.
– Ha a módosító indítvány megérkezik, akkor annak elfogadásához be kell szerezni az
iskolai diákönkormányzat, illetve a szülői szervezet egyetértését.
– Az iskola igazgatója a javaslatok figyelembevételével elkészíti a tervezetet, melyet
egyeztet a nevelőtestülettel, elfogadása után beszerzi a szülői szervezet véleményét és
a DÖK egyetértését.
– A módosított házirend a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba.
23
VIII. 2. A házirend nyilvánosságra hozatala:
Tájékoztatás és megismerés:
Beiratkozáskor egy példányt minden tanuló szülője kézhez kap elolvasásra. A tanulók a
tanév első osztályfőnöki óráján, a szülők a szülői értekezleten kapnak tájékoztatást a hatályos
házirendről.
Hozzáférhetőség biztosítása:
Egyéb esetekben a házirend megtalálható az igazgatónál, a helyettesnél, osztályfőnöknél, a
könyvtárban, a DÖK segítő nevelőnél, a nevelőnél, a szülői szervezet vezetőjénél, az iskola
honlapján.
Továbbiakban az iskola igazgatójától, helyettesétől és a tanuló osztályfőnökétől fogadóórán
vagy előre egyeztetett időpontban kérhető tájékoztatás az érintettek számára a házirendről.
Jogorvoslat
A házirend kapcsán jogorvoslatnak akkor van helye, ha jogszabálysértés történt.
Nem a jogszabályban leírtaknak megfelelően fogadták el vagy módosították.
A házirend az intézmény szervezeti és működési szabályaival ellentétes vagy olyan kérdést
szabályoz, melyre nincs felhatalmazása.
A DÖK, szülői szervezet, a jogok megsértése esetén 15 napon belül a fenntartóhoz –
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője – törvényességi kérelmet
nyújthat be.
24
VIII. 3. Zárórendelkezések
Jelen házirend a Tantestület, a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat egyetértésével jött
létre, s az iskola fenntartójának jóváhagyása után lép életbe, egyidejűleg minden korábbi
házirend hatályát veszti.
Iskolaszék nevében aláírja:
…………………………………
név
Szülői Szervezet nevében aláírja:
………………………………….
név
Diákönkormányzat nevében aláírja:
………………………………….
név
Tagintézmény vezető:
………………………………….
név
Iskola igazgatója:
…………………………………..
név
Székesfehérvár, 2009. május 8.
A Felsővárosi Általános Iskola és a Sukorói Tagiskola házirendjét a Székesfehérvár Megyei
Jogú Város Önkormányzat Képviselőtestülete
…………… év …………………… hó ………. napján tartott ülésén jóváhagyta.
………………………………..
A Felsővárosi Általános Iskola és a Sukorói Tagiskola házirendjét Sukoró Község
Önkormányzat Kéviselőtestülete
………….. év ………………………hó ……….. napján tartott ülésén jóváhagyta
……………………………….

Megosztás itt: facebook
Facebook megosztás