Híreink

Kirándulás Határtalanul!

Szakmai beszámoló

A székesfehérvári Felsővárosi Általános Iskola 7. évfolyama (8.-os diákokkal kiegészítve) 2019. június 3-tól 6-ig vett részt a Határtalanul! programban megpályázott erdélyi-partiumi kiránduláson.

A Királyok és fejedelmek útján a Tordai-hasadékkal elnevezésű tematikus utunk főként a történelem tantárgyhoz kapcsolódó célok elérésére volt hivatott, ugyanakkor a meglátogatott helységekhez kötődő írók, költők pályájának megismertetése révén utunk irodalmi szempontoknak is megfelelt, sőt, a gyerekek  földrajzi-etnikai, valamint  biológiai ismereteinek elmélyítésére is mód adódott.

Első nap  (2019. 06.03.)

A hosszadalmas utazás során elsőként Nagyváradot fedeztük fel. Meglátogattuk a Nagyboldogasszony –székesegyházat, fényképet készítettünk Szent László királyunk szobra előtt, majd sétát tettünk a belvárosban, ahol megtekintettük a Bémer tér, a Szent László tér gyönyörű palotáit és a Városháza épületét. Tanulóink kedvenc váradi látnivalója a Holnap Irodalmi Társaság alapító tagjainak szobra volt.

A felhőszakadásban sajnos nem állhattunk meg a Királyhágónál fotószünetre, inkább siettünk a szállásunkra a Kolozsvár melletti  Györgyfalvára.

2. nap   (2019. 06.04.)

 Elsőként a Tordai sóbánya érdekes látványosságát tekintettük meg, majd a Székely-kő alatt elterülő Torockó néprajzi múzeumát ejtettük útba. Ezt követően a Tordai-hasadék természeti szépségét csodáltuk meg, túránk során felelevenítve  a Szent László királyunk alakjához fűződő legendákat. Élvezettel küzdöttük le a terep állította nehézségeket, s közben néhány pillanatra alkalmunk volt rácsodálkozni a hely páratlan növényvilágára.

A nap utolsó állomásaként a kolozsvári Szent Mihály-templom előtti Mátyás király és vitézei című szoborkompozíciót tanulmányoztuk, majd nagy királyunk szülőházát kerestük fel.

3. nap  (2019. 06.05.)

Kedves fogadtatásban volt részünk Nagyenyeden  a Bethlen Gábor Kollégiumban. Részletes tájékoztatást hallhattunk nemcsak az intézmény történetéről, hanem arról is, milyen nehézségekkel küzd, és milyen sikereket ér el ez a patinás létesítmény.

Majd Enyed várának falán megkoszorúztuk az 1849-es magyarellenes vérengzésnek áldozatul esettek emléktábláját.

Gyulafehérváron az érseki székesegyházban fejet hajtottunk a híres történelmi személyiségek szarkofágja előtt, Izabella királyné és János Zsigmond sírjánál pedig koszorúnkat is elhelyeztük.

Déva várához felvonóval emelkedtünk fel, a magasból gyönyörködtünk a pompás kilátásban. Ezt követően ellátogattunk a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gondozottjaihoz, ahol tájékoztatást hallgattunk meg az alapítvány tevékenységéről. Miután átadtuk ajándékainkat, a délután egy részét együtt töltöttük az ottani gyerekekkel. Diákjaink meséltek nekik az addig látottakról, de főként arról érdeklődtek, hogy is élnek vendéglátóink.

Vajdahunyad várát néztük meg a nap záró programjaként, majd a csernakeresztúri Nisztor panzióban elfogyasztott vacsora után szállásunkra tértünk.

4. nap  (2019. 06. 06.)

Marosillyére vitt utunk, ahol megtekintettük a legnagyobb erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor szülőhelyét, vagyis azt a lakótornyot, amely megmaradt a valamikori várkastélyból.

A máriaradnai kegyhelyet a gyerekek fáradtsága miatt kihagytuk.

Délután Aradra érkeztünk, ahol először a „Megbékélés parkot” kerestük fel, hogy megtekintsük Zala György alkotását, a Szabadság-szobrot. Belvárosi sétánk  alkalmával  szemügyre vettünk néhány lenyűgöző épületet, utána megkoszorúztuk azt a szerény obeliszket, mely az aradi vértanúk kivégzésének helyén áll.

Kirándulásunk idejére esett a nemzeti összetartozás napja (június 4.) Bár semmilyen helyi rendezvényen nem vettünk részt, mely erről megemlékezett volna, diákjaink mégis  ezekben a napokban élték át legintenzívebben a nemzeti összetartozás érzését.

Köszönjük, hogy részünk lehetett mindebben.

Vargáné Sike Julianna, projektvezető

Kirándulás Erdélybe – Ahogy a gyerekek megélték

Június 3-án, az indulás napján 3.30-kor meglepetésemre csak úgy kipattant a szemem, és időben elkészültem (ami nálam ritka, főleg ilyen korai időpontban). Igaz, reggelre nem hagytam semmit, amit lehetett, elvégeztem este, hogy minél később kelhessek. Dóri apukája vitt be bennünket az iskolába 4.35-re. Szegénynek volt mit hallgatnia, az izgalomtól be nem állt a szánk!

Miután bepakoltuk a csomagokat a busz aljába, elindultunk. Út közben többször is megálltunk mozogni vagy mosdószünetre. A magyarországi időszámítás szerint 11.40-kor léptük át a határt, s máris idősebbek lettünk egy órával. Hamarosan Nagyváradra érkeztünk, ahol megnéztük a római katolikus székesegyházat (ízlésemnek egy kicsit csicsás), majd tettünk egy rövid sétát a városban. Megálltunk a Bémer és Szent László téren, fényképezkedtünk a Holnap Irodalmi Társaság „tagjaival”. Ezután a Király-hágó felé tartottunk, amit végül az eső miatt nem közelítettünk meg. Őszintén  szólva nem bánom. A szállásra, Györgyfalvára 19 óra körül értünk. A fiúk mentek először vacsorázni, míg mi, lányok birtokba vettük a szobánkat. Arra nem emlékszem, mi került a tányéromra, az ízét leginkább szokatlannak nevezném. Volt még némi hiányérzetem (pl. ágynemű helyett nekem hálózsák jutott), ami miatt nem bánnék bőkezűen a pontokkal, ha ezt a szállást értékelnem kellene.

Másnap reggel 8.30-kor már a kis táskánkkal együtt a buszon ültünk. Az első állomásunk a  Tordai sóbánya volt, majd Torockóra mentünk a helyi néprajzi múzeumot megnézni. Ezt nem találtam túl érdekfeszítő programnak. Délután hosszabb túrát tettünk a Tordai-hasadékban. Itt remekül éreztem magam, jót szórakoztunk a barátaimmal. Ezután még Kolozsvárra is ellátogattunk, ahol a Szent Mihály-templom előtti Mátyás király és vitézei című szoborkompozíciót csodáltuk meg. A csoportfotó elkészültével Mátyás szülőházához ballagtunk, utána indultunk vissza a szállásra. A vacsorából annyi rémlik, hogy milánói volt, amitől később rosszul lettem. Alig aludtam az éjjel. Meg kell hagyni, Mária néni masszázsa sokat segített.

A harmadik napon Nagyenyedet céloztuk meg. Megkoszorúztunk egy emlékművet, majd a Bethlen Gábor Református Kollégiumot kerestük fel. Ahogy az udvaron álltunk, és tájékoztatót hallgattunk az intézményről, Katát, az egyik osztálytársamat alaposan „letisztelte” egy galamb. Gyulafehérváron az érseki székesegyházban híres történelmi személyiségek szarkofágját  láttuk, koszorúnkat is elhelyeztük. Innen, ha jól emlékszem, Dévára utaztunk, a várat néztük meg. Élvezetes volt az út a magaslatra siklóval fel és le. Ezt követően a Dévai Szent Ferenc Alapítványhoz érkeztünk, ahol egy 13 éves lány vezetett körbe minket. Nagyon bátor és talpraesett volt. Felkavart bennünket a találkozás az itt élő gyerekekkel. Sok érdekeset hallottunk tőlük beszélgetésünk során. Olyan megható volt látni őket, hogy így is tudnak boldogok lenni! A napot Vajdahunyad várával zártuk. Ez a program kifejezetten tetszett!  Este végre máshol (Csernakeresztúron) szálltunk meg. Minket egy kedves, idős nő fogadott. A vacsora itt nagyon ízletes volt, a szállás meg szép tiszta. Szállásadónk kis kölyökkutyájával játszadoztunk besötétedésig.

A hazaindulás napja már elég lazára sikeredett, ami így befejezésnek tökéletes volt. Aradra utaztunk, a Megbékélés parkot tekintettük meg a Szabadság-szoborral. Hogy mit néztünk meg még, arra nem is igen emlékszem, csak arra, hogy zárásképp elmentünk egy Mekibe, majd hazaindultunk. 17 óra körül érkeztünk meg Székesfehérvárra. Szüleink az iskola előtt vártak bennünket.

Az út nagyon fárasztó volt, de alapjában tetszett az egész kirándulás.

Juhász Janka, 7.a

Negyedik hely a diákolimpián

Ötjátszmás mérkőzésen csúszott le a dobogóról a Felsővárosi Általános Iskola leány csapata a IV. korcsoportos röplabda diákolimpián. A gyöngyösi országos döntőn elért negyedik helyezés így is szép eredménynek mondható.

Nem volt szerencséje a 3:2-es idegtépő mérkőzésekkel a székesfehérvári iskolásoknak a péntektől hétfőig rendezett IV. korcsoportos röplabda diákolimpia országos döntőjén. De az elején kezdve a sort, a B csoportban 3:1-re kikapott a Felsővárosi a Nyíregyházától, majd 3:0-ra verte a Békéscsabát és 3:1-re a Kaposvárt. A két győzelemmel és egy vereséggel a csoport második helyén zártak a fehérvári lányok, így a keresztjátékban nem kellett pályára lépniük, várhatták a másnapi elődöntőt. Itt újfent a békéscsabaiakkal került szembe a Felsővárosi, azonban a korábbi háromszettes siker után ezúttal az ellenfél nyert. Méghozzá az ötödik szettben, vagyis 3:2-re. Így a diákolimpiai döntő helyett a bronzmérkőzésre készülhettek a mieink, akik újra 3:2-t játszottak, s a döntő játszmában megint alulmaradtak, ez esetben a Nyíregyházával szemben.

A Felsővárosi Általános Iskola negyedik helyezéssel fejezte be szereplését a IV. korcsoport 2018/2019-es küzdelmeiben, ami korrekt eredmény még akkor is, ha az eredmények alapján reális esélye volt akár az aranyért is megküzdeni.